A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
4. szekció. A VÍZKÁRELHÁRÍTÁS SZAKTERÜLETÉNEK IDŐSZERŰ FELADATAI - 3. Csohány Péter (ÉMVIZIG): Közfoglalkoztatás 2012 évben az ÉMVIZIG ár-és belvízvédelmi létesítményein - 4. Dajka István (FETIVIZIG): A Felső-Tisza árvízvédelmi helyzete az új mértékadó árvízszintek tükrében
A terv nemcsak hagyományos (papírra nyomtatott), hanem számítástechnikai keretbe ágyazott változatban is rendelkezésre áll. Alkalmazása elsősorban számítógépi programkörnyezetben hatékony. A terv számítástechnikai környezete lehetővé teszi a lokalizációs nyilvántartás folyamatos aktualizálását és kiegészítését is. A Beregi öblözet egységes lokalizációs terve 2009-ben pontosítva lett, illetve egy beépített opcióval a megépülő beregi árapasztó tározó hatása is modellezhető, figyelembe vehető. 2012 novemberben - a beregihez hasonló szisztémával - elkészült a Palád-Csécsei ártéri öblözet lokalizációs ter\>e is. A digitális terepmodellen futtatott 2D döntési modellel tíz feltételezett magyar oldali szakadásból és két ukrán oldali szakadásból származó elöntések várható lefolyását vizsgálták, illetve írták le (forgatókönyvek). Az egyes forgatókönyvek tartalmazzák a települések elérési idejét, a maximális döntési szinteket, a térségi és a települési lokalizáció javasolt konkrét módját, és az elöntéssel érintett településeket. A lokalizációs tervből kiolvasható, hogy ha a Batár, a Palád, vagy a Túr töltésén következik be gátszakadás, akkor van esély a kitört víz lokalizálására, viszont ha a Tisza töltése szakad (akár magyar területen, akár ukrán területen), akkor csak a kimenekítés lehetősége marad. Az új MASZ szinten tetőző árhullám esetén olyan mértékű átfolyások alakulnak ki a magyar oldali töltéseken, hogy nincs reális esély a töltések ideiglenes magasításának kiépítésére sem, csak az azonnali kimenekítés jöhet szóba. Ugyancsak 2012 novemberben készült el a Szamosközi ártéri öblözet lokalizációs terve is, viszont itt (forráshiány miatt) nem volt mód a számítógépes modellezés elvégzésére. Korábbi vizsgálatok eredménye viszont beépítésre került. Ebben a tervben 10 forgatókönyv szerepel, csak az elérési idő, a maximális elöntés szintje, illetve a lefolyás pontos leírása hiányzik. A főbb megállapítások szerint a Túron és a Szamos középső illetve felső szakaszán bekövetkező szakadások lokalizációjára van mód, viszont a tiszai új MASZ előállása esetén a töltések ideiglenes magasítása is reménytelen, ezért a töltés menti települések, illetve az öblözet legmélyebben fekvő településeit ki kell telepíteni. A lokalizációs tervek használatához a Lokalizációs és építési Szakcsoport munkatársainak és a szakaszvédelemvezetők részére évente ismétlő oktatásokat tartunk. A 232/1996 Korm. rendelet 9.§ szerint a lokalizációs tervek kivonatát a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságnak is átadtuk, hogy a kitelepítési terveket elkészíthessék. 7. Összefoglalás A Felső-Tisza vízgyűjtőjének magyar és ukrán területén az utóbbi 20 évben minden korábbit meghaladó árvizek alakultak ki, és jelentős árvízvédelmi fejlesztésekre került sor. A fejlesztésekhez kapcsolódó modellezések, számítások azt prognosztizálják, hogy az árvízszintek 2050-ig közel 20%-kal is emelkedhetnek. A magyar és ukrán szakértők bevonásával végzett vizsgálatok eredményeként megszületett a Tisza folyó Huszt és Tokaj közötti szakaszára (és a mellékfolyók torkolati szakaszaira) vonatkozó új mértékadó árvízi felszíngörbe (MASZ), amely mind az ukrán, mind a magyar oldalon hatályba lépett (a magyar oldali töltésekre vonatkozóan 2013 március 15-től). A MASZ értékek - különösen a Vásárosnamény feletti szakaszon - drasztikusan, közel két méterrel emelkedtek, és hosszú szakaszokon az 1997 után kiépített töltések fölé kerültek. A határtérségben, magyar
