A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
4. szekció. A VÍZKÁRELHÁRÍTÁS SZAKTERÜLETÉNEK IDŐSZERŰ FELADATAI - 3. Csohány Péter (ÉMVIZIG): Közfoglalkoztatás 2012 évben az ÉMVIZIG ár-és belvízvédelmi létesítményein - 4. Dajka István (FETIVIZIG): A Felső-Tisza árvízvédelmi helyzete az új mértékadó árvízszintek tükrében
Számottevő visszaduzzasztást okozott 2001-ben a Tisza tivadari híd környezetében lévő nagyvízi meder szűkülete. E probléma kezelésére a cserjeszint alapos ritkításával jelentősen javítottunk a hullámtéri lefolyási viszonyokon, de ezt rendszeresen el kell végezni. Elkészült a híd környezetében a középvízi meder és a hullámtér lefolyási viszonyainak javítására vonatkozó tanulmány, amely egy új híd tervét is tartalmazza. Fontos, de kényes feladat a jobbparti hullámtérben található tivadari üdülőterület rendezése, vagyis az épületek alatti áramlás biztosítása. Egy ENPI pályázat keretében jövő év nyarára készül el a Tisza-Szamos közi árapasztó tározó tanulmányterve, amely a többi VTT tározók egyike lehet. Tudva azt, hogy a Felső-Tisza árvizeinek kezelése csak magyar-ukrán közös együttműködésben képzelhető el, a kormánymeghatalmazottak 2012. évi találkozójukon eldöntötték, hogy időszerűvé vált a magyar-ukrán közös árvízvédelmi fejlesztési program elkészítése, amely a közös érdekeltségű területekre vonatkozóan a következő 20 évre meghatározza a szükséges beruházásokat. A közös fejlesztési koncepció 2013 tavaszán elkészült, és az idén júliusban soron következő kormánymeghatalmazotti találkozón várhatóan elfogadást is nyer. 5. A magyar-ukrán közös árvízvédelmi fejlesztési program A MASZ meghatározására vonatkozó vizsgálatok és számítások az árvízszintek további emelkedését vetítik előre. Ennek kezelésére a jelenlegi árvízvédelmi fejlesztési stratégiákkal és a folyamatban lévő fejlesztési programokkal összhangban, valamint az EU Árvízirányelv ajánlásaival a javasolt új mértékadó árvízszinteket figyelembe vevő magyar-ukrán közös, egyidejű és összekapcsolt fejlesztésekre van szükség. A felső-tiszai árvízvédelmi rendszer számos ponton kapcsolódik egymáshoz, a határtérség árvízvédelmét csak együttesen képesek teljesíteni. így a rendszerek fejlesztésének és üzemeltetésének összehangolása alapvető szükségszerűség. A határvízi Egyezmény és annak szabályzatai ezt elő is írják. A jövőbeni fejlesztési programok elveinek, konkrét szakmai tartalmának és időbeni megvalósításának összehangolása előnyökkel járhat mindkét fél számára. A komplex árvízvédelmi fejlesztések során a gátrendszer szintjeinek folyamatos növelése helyett meghatározó szerepet kell, hogy kapjon az árapasztást szolgáló víztározás. Ugyanis ezzel az árvízi kockázat nem kerül áthelyezésre a Tisza alsóbb szakaszaira, mert az a felsőbb szakaszokon szabályozott körülmények között csökkenthetővé válik. A fejlesztési program alapelvei: • Szakmai tartalma minden projektelem tekintetében a közösen elfogadott MASZ értékek figyelembe vételével készült. • A töltésfejlesztések esetében biztosítja a felborult egyenszilárdság helyreállítását. • Tisza Huszt-Vásárosnamény közötti szakaszán az új MASZ értékek alapján további töltésfejlesztéseket irányoz elő, hiszen egyrészt az árhullám tömeget biztonsággal el kell juttatni azok vízkivezető műtárgyainak szelvényéig, másrészt a gyors árhullám kialakulása miatt operatív árvízvédekezéssel csak rendkívül korlátozottan lehet növelni az árvízvédelmi rendszer biztonságát.
