A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)

4. szekció. A VÍZKÁRELHÁRÍTÁS SZAKTERÜLETÉNEK IDŐSZERŰ FELADATAI - 3. Csohány Péter (ÉMVIZIG): Közfoglalkoztatás 2012 évben az ÉMVIZIG ár-és belvízvédelmi létesítményein - 4. Dajka István (FETIVIZIG): A Felső-Tisza árvízvédelmi helyzete az új mértékadó árvízszintek tükrében

Időközben az árvízvédelmi tervek korszerűsítése és digitalizálása is megtörtént. Várhatóan még ebben az évben elkészül a közös magyar-ukrán árvízvédelmi nyilvántartási terv, amely a közös érdekeltségű töltésszakaszainak legkorszerűbb geodéziai felmérését és leírását fogja tartalmazni.

Az LNV+100 cm árvízszintű árvíz kivédésére mind a 17 védelmi szakaszra felkészülési tervet készítettünk, amelyek tartalmazzák a lehetséges és szükséges beavatkozások leírását és a végrehajtás személyi, gép, védelmi anyag erőforrás igényeit. Az árvízlokalizációs tervek korszerűsítésében is nagyot sikerült előrelépni. A legnagyobb árvízveszélynek kitett Tisza- Szamos-Túrközi és a beregi ártéri öblözetre vonatkozóan a legkorszerűbb lokalizációs tervvel rendelkezünk.

Az utóbbi 20 évben a védelmi szervezetbe beoszthatok létszáma drasztikusan lecsökkent a vízügyi ágazat átszervezései következtében. A védelmi osztagba bevonható állandó létszám is csökkent, viszont a közfoglalkoztatottak bevonása napirenden van.

A 2001. évi árvizet követően a Felső-Tisza ukrajnai vízgyűjtőjén is fejlesztések indultak el a 2001-ben elfogadott "A Tisza folyó Kárpátaljai vízgyűjtőjének engedélyezett komplex árvízvédelmi programja" alapján, amelyet 2005-ben átdolgoztak. A döntően csak töltéserősítéseket magában foglaló építési munkák 2006. után gyorsultak fel Kárpátalján. A Tisza és mellékfolyói mentén 2012. év végéig 169 km töltés erősítése, illetve - elsősorban korábban nyílt árterek bevédése céljából - új töltések építése, valamint 85 km hosszban meder bevédés (folyószabályozás) történt meg. Az ukrajnai töltésfejlesztések hatására a jövőben csökkenni fognak a korábban viszonylag gyakori gátszakadások, ami önmagában is árvízszint növelő tényezőnek tekinthető.

A határvízi kapcsolatok mindhárom (ukrán, román, szlovák) relációban rendezettek. Az ukrán partnerrel tíznél több határon átnyúló pályázatot nyertünk el, amely a határvízi kapcsolatokra is jótékony hatással volt és van jelenleg is.

3. A Felső-Tiszára és a mellékfolyók torkolati szakaszára vonatkozó új MÁSZ

A mértékadó árvízszint az árvízvédelmi létesítmények kiépítéséhez valamint a töltéseket keresztező építmények tervezésénél alapul vett vízszint. A jelenlegi előírások szerint a magyarországi folyószakaszokra vonatkozó mértékadó vízszinteket a vízügyért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.

A mértékadó árvízszintek statisztikai alapon történt meghatározására első alkalommal a 1970- es években került sor. Azóta a hidrológiai és folyómorfológiai viszonyok változása miatt több ízben szükség volt egyes folyószakaszokon a mértékadó árvízszintek felülvizsgálatára. A legutóbbi átfogó, az ország összes folyójára kiterjedő felülvizsgálat 1997-ben történt.

Az 1998. novemberi felső-tiszai árvíz Tiszabecs és Vásárosnamény között közel 1%-os valószínűségű volt. A 2001. márciusi árvíz után végzett számítások eredménye szerint a Felső-Tiszán a 2001. évi tetőző vízállás Tiszabecsnél és Tivadarnál a 0,5%-os, Vásárosnaménynál 1%-os valószínűségnek felelt meg.