A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)

1. szekció - 3. Dr. Fehér János (FAMIFE Consulting Kft.): Mezőgazdasággal kapcsolatos hidromorfológiai terhelések és hatások a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben - 4. Hegyi Róbert (Nemzeti Környezetügyi Intézet): Felszín alatti vizek a Vízgyűjtő-gazdálkodásban - 5. Katona Péter Gergő - Háfra Mátyás (KÖTIVIZIG): A terhelhetőségi vizsgálat metodikájának továbbfejlesztése a Körös-éri főcsatorna példáján bemutatva

4. A modell felépítése

A terhelhetőségi vizsgálat bemutatására és a modell felépítésére, mint azt már említettük a Körös-éri főcsatornát választottuk, mivel nagy számú vízminőségi adat állt rendelkezésünkre a csatornáról, amelyeket a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Regionális Laboratóriuma szolgáltatott.

A vízminőségi adatok mellé szükségünk volt a csatorna vízhozamának, vízsebesség adataira is, amelyeket a KÖTIVIZIG Hidrológiai és Modellezési Osztálya bocsátott rendelkezésünkre.

Az adatok összeegyeztetésénél már nehézségekbe ütköztünk. Hiába voltak 2011. és 2012. évben havi rendszerességgel vízminőségi adataink, vízhozam és vízsebesség adatunk jóval kevesebb időpontban volt (költségcsökkentés miatt). 2011-ben összesen egy időpontban állt rendelkezésünkre vízhozam, vízsebesség adat, ennél valamivel jobb a 2012-es év, ugyanis itt 4 időpontban volt vízhozam mérés a Körös-éri főcsatornán.

Mivel a modell felépítése megköveteli a vízhozamok és a vízsebességek pontos ismeretét, így csak azokban az időpontokkal tudtunk vizsgálódni, amelyekben rendelkezésünkre álltak vízhozam és vízminőségi adatok is. Ilyen időpontok: 2011.01.28. 2012.05.21. Ebben a 2 időpontban próbáltuk meg modellezni a nem konzervatív anyagok változását a Körös-éri főcsatorna hossz-szelvényében.

4.1. Modellezendő komponensek kiválasztása:

A Európai Uniós Víz Keretirányelvet követve a biológiát támogató fizikai kémiai paraméterek közül a nem konzervatív komponensek változását próbáltuk meg bemutatni a Körös-éri főcsatorna hossz-szelvényében. így kerültek kiválasztásra a következő komponensek: Ammónium-N, Összes-P, BOI5, KOI, Oldott ortofoszfát-P, Oldott oxigén, Nitrát-N, Nitrit-N és az Összes-N.

4.2. Keveredési zóna meghatározás:

Kis vízhozamú csatornáknál azonnali elkeveredést feltételezünk. Mivel a Nagykőrösi szennyvíztelep bevezetése után ~ 160m-el volt az egyik mintavételi pont, a következő képlet segítségével meghatároztuk a pontos elkeveredési távolságot:

11