A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
3. szekció. FELSZÍN ALATTI VIZEK - A HIDROGEOLÓGIA ÉS A MÉRNÖKGEOLÓGIA IDŐSZERŰ FELADATAI - 12. Szlabóczky Pál (nyugdíjas): A Hidrológiai Társaság Hidrogeológiai Munkabizottságának 1980-1985 közötti szakértői tevékenysége a Miskolctól Dél-Keletre elterülő kavicsmezőben létesült, vagy telepíthető nagykapacitású ivóvízbázisok rendszerszemléletű hidraulikai és minőségi vizsgálata céljából
Godollo 1 2013. A Hidrológiai Társaság Hidrogeológiai Munkabizottságának 1980-1985 közötti szakértői tevékenysége a Miskolctól DK-re elterülő kavicsmezőn létesült, vagy létesítendő nagy kapacitású ivóvíz bázisok rendszerszemléletű hidraulikai és minőségi vizsgálata céljából. Szlcibóczky Pál Pro Aqua díjas nyugalmazott geomérnök MHTXXXI. Országos Vándorgyűlése. Gödöllő. Előzmények A Hidrológiai Társaság Hidrogeológiai Szakosztálya keretében működő munkabizottságunk éveken át végzett kiemelkedő jelentőségű szakértői munkát, a Miskolc és Tisza közötti folyóvölgyi területen, az ott működő, épülő, illetve tervezett nagy kapacitású talaj- és sekély rétegvizű kút telepek, sajátos hidraulikai és vízminőségi problémáinak megoldásához. A tanulmány erről kíván néhány részletet bemutatni nem annyira tudományos, mint inkább történeti szemmel, rámutatva egy széleskörű szakmai összefogás társadalmi értékére. Miskolc és térségének, az 1950-es évek elejétől beindult dinamikus gazdasági és társadalmi növekedése kiemelt feladatot jelentett a rohamosan növekvő ipari- lakossági-, majd mezőgazdasági vízigények kielégítése területén. Ezt átérezve a hivatalos vízügyi szervek mellett a Magyar Hidrológiai Társaság jeles szakemberei is rendre előadták javaslataikat. Jellemzően a Társaság mai nevén Borsodi Területi Szervezete 1952-ben a városi tanács nagytermében tartott vízellátási ankéton alakult meg, ahol az egyik előadó Dr Schréter Zoltán* geológus volt, a Társaság egykori alapító tagja. Már ezekben az években több publikáció is megjelent tagtársainktól, Nagy-Miskolc vízellátásának Sajó-völgyi talaj és rétegvizekből történő kiegészítésére, a bükki karsztvíz bázisok mellett. Ilyen volt: Vitális Sándor (az MHT egykori elnöke:) Vízbeszerzési lehetőségek a Sajó vízgyűjtőjében. Hozzászólásokkal. Hidrológiai Közlöny 32. 1952 Hajós László (Az ekkor Miskolcot is magába foglaló Borsodi Vízművek igazgatója): Nagy- Miskolc ivóvíz ellátásának fejlesztése. Híd. Köz. 32. 1952. Radnóty Egon (Az MHT Nagymiskolci Csoport Műszaki Hidrológiai Szakosztály egykori titkára) Miskolc város vízellátási lehetőségei folyókavicságy-vizek, illetve artézi kűtvizek segítségével MAFI évi jelentés 1953. Szigligeti Gyula (ÁMTI, majd MELYEPTERi7): A Keleti-Bükk karsztvizeinek hasznosítása Nagymiskolc ivó-és ipari víz ellátása, valamint vízgazdálkodás szempontjából című 1954-ben készült 1956-ban a Felsőoktatási Jegyzetellátó Vállalat által kiadott munka is érinti a délkeleti távlati talajvíz és rétegvíz beszerzési lehetőségeket, de egykori kollegája Szabó Attila szóbeli közlése szerint már a Hemád-parti vízbeszerzést is felvetette, a Saj ó-menti talajvíz erős ipari szennyezettsége és vékony kavics rétege miatt. Ugyanis a Hernádot szennyező kassai kohászat ekkor még nem épült meg. Az 1959. novemberi Lillafüredi Vízügyi Ankéton már felmerült a „keleti vízbázisok,, javaslata Amót mellett talajvíz dúsítással, Hernád menti partiszűrésű kútsorral, Ónod térségi nagy teljesítményű csápos kutakkal, később Szirmán talaj és rétegvizekre Ember Károly irányításával, Király Lajos erdőmérnök, a Borsodi Csoport akkori elnöke, későbbi tiszteleti tagunk Szinva-Garadna-Forrásvölgyi-Csanyik-Köpüs-völgyi víztározós javaslatával szemben. A miskolci MTESZ Széchenyi utcai előadó termében az 1964. májusi izzó hangulatú ankéton vitatkoztunk az energiatakarékos bükki és a keleti folyóvölgyi vízmű telepítések összehasonlításáról. (Megjegyzendő, hogy Miskolc XIX. századvégi nagy fejlődési időszakában, a fővárosi szakértők is, Sajó parti vízbázis telepítését javasolták, de ezt már a kedvezőtlen kezdeti kutatási eredmények alapján elvetették.) *A Hidrológiai Társaság egykori tagjainak neve vastag betűvel. 1
