A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
1. szekció - 3. Dr. Fehér János (FAMIFE Consulting Kft.): Mezőgazdasággal kapcsolatos hidromorfológiai terhelések és hatások a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben - 4. Hegyi Róbert (Nemzeti Környezetügyi Intézet): Felszín alatti vizek a Vízgyűjtő-gazdálkodásban - 5. Katona Péter Gergő - Háfra Mátyás (KÖTIVIZIG): A terhelhetőségi vizsgálat metodikájának továbbfejlesztése a Körös-éri főcsatorna példáján bemutatva
2. A terhelések hatásai „A vízminőség pillanatnyi állapotát sokféle, egymással összefüggő folyamat alakítja. A vízminőség változások nyomon követéséhez, a terhelések hatásainak előrejelzéséhez ezért a legtöbb esetben matematikai modelleket használunk. Bizonyos feltételek megléte azonban ezek a modellek lényegesen egyszerűsíthetek: időbeli állandóság esetén (stacionárius állapotban) a gyors, tranziens jelenségeket nem vesszük figyelembe, keskeny folyóknál, azonnali elkeveredést feltételezve csak a hossz-menti vízminőség változással kell számolnunk. (2. ábra) Ilyen esetekben az x=0, C=Co kezdeti feltételt alkalmazva a szennyezőanyag folyás irányú koncentrációja elsőrendű kinetikát feltételezve a C(x) = Co exp (-k x/vx) egyenlettel írható le, ahol k a lebomlás sebességét jellemző kinetikai állandó, vx a vízfolyás középsebessége. „ A kezdeti koncentráció az egyszerű hígulási összefüggéssel számítható: ^ ChQ + Cszq 7 Lo ^ ’ Q + q Ahol: • Co szennyvízbevezetés utáni kezdeti koncentráció • Ch a bevezetés feletti háttér koncentráció, • Q a befogadó (terhelési állapot szempontjából mértékadó) vízhozama, • Csz a szennyvíz minőségét jellemző koncentráció, • q a szennyvíz hozama Ezt az összefüggést a számításaink során többször is felhasználtuk. Megjegyezzük, hogy a hígítás alapján számított Co valójában egy nem létező koncentrációhoz vezet, hiszen az a víztest teljes keresztmetszetére vonatkozó elkeveredést feltételez, ami csak konzervatív szennyező esetében állhat elő ténylegesen a befogadóban. Egyéb esetekben, még keskeny folyóknál is az elkeveredési szakaszon (csóvában) számolnunk kellene csekély mértékű lebomlással. Ennek elhanyagolása azonban, különösen kisvízfolyásoknál nem okoz számottevő hibát. 8 7 Dr. Öllős Géza Szennyvíztisztítás jegyzet (Budapest 1992): 10. 8 Dr. Clement Adrienne Vízminőségszabályozás (Budapest 2007): 10.
