A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)

3. szekció. FELSZÍN ALATTI VIZEK - A HIDROGEOLÓGIA ÉS A MÉRNÖKGEOLÓGIA IDŐSZERŰ FELADATAI - 8. Lénárt László - Szegediné Darabos Enikő - Czesznak László - Hernádi Béla (Miskolci Egyetem) - Kovács Péter (ÉMVIZIG) - Tóth Katalin - Sűrű Péter - Balla Béla (Miskolci Egyetem): 20 éves a Bükki Karsztvízszint Észlelő Rendszer (BKÉR)

lemélyítésére is sor került, esetenként éppen a meglévő BKÉR tapasztalatai alapján. (A kácsisályi, ill. az egri védőidomokon az együttműködés szintén megvolt, de kevesebb érdemi kapcsolódási ponton keresztül.) Viszont az újonnan lemélyített figyelőkutaknak a rendszerbe illesztése még várat magára.

2012 elején indult a Mályi-Kistokaj térségébe tervezett, ill. részben már meg is valósított fűtési célú meleg karsztvíztermelés kialakítása, mely a város lakossága szempontjából igen fontos, a vízkészletek fenntartható védelme szempontjából pedig semmiképpen sem elhanyagolható hatást jelenthet. A BKÉR tapasztalatai alapján új helyekre telepített műszerekkel a majdani termelés monitoringozására alkalmas figyelőrendszert építettünk ki, alapvetően a feltételezett hatások vizsgálatára. (Az érdemi vizsgálatokra vélhetően 2013-ban lesz lehetőség, amikor a kitermelő-visszasajtoló rendszer teljesen beindul.)

2012 végén az egyetem egy igen jelentős pályázat („Kútfő”) keretében lehetőséget kapott a mérőhelyek bővítésére, ill. újabb kutatási irányok megfogalmazására, végrehajtására. A bővítés egyrészt a hideg- és langyos karsztvizet tartalmazó területeket (nyílt karsztok) vizsgálatát jelenti a Berva-bánya térségében, ill. az újonnan belépő termálkarsztvizes területek (nyomás alatti karszt) kutatását Egerszalók, Demjén, Bogács térségében.

Jelmagyarázat:

atm~n*tll*g szünet megtlgyeles) hely

megtl gyei esi hely figyelőt urasban

megtlgyeles! hely víztermelő létesítményben

Kapott adatot megtlgyeioturasbol A. Kapott adatot víztermelő helyről A csapadetmero silo más ^ barlangi vizszint meres

Hidrogeológia i megfigyelőhelyek

Jvncs*

\ i Yizfo-fon ás

(

\ ÍA\ js \

V i Xi 'T“ ’ \ a Bükk hegység területén

jXMezWoveár (2006 januári ál apót)

Zsóry-fui do

miskolci EGYETEM, Kftmve?et£07riái<odásJ intézet. Iiidmner»i^iai Mé'yskaeoióniai Tanszék ^ Az alaptérképül Maucha László 1992-ben szerkesztene.

1. ábra. A Böcker Tivadar által létesített kutak jelölése a 2006-os mérési állapotot bemutató

térképen (ME KGI)

Mint már említettük, a mérőrendszer folyamatosan változott, de legalább tucatnyi az olyan mérőhely, ahonnan 20 éves, vagy az azt megközelítő hosszúságú mérési adatokkal rendelkezünk. Ezeket a mérőhelyeket a 2. ábrán mutatjuk be, hozzátéve, hogy a bővítéssel - elsősorban a termálkarsztok irányában - jelentős mértében számolunk.

A bővítésnek lennének még értelmes lehetőségei, bár meg kell jegyezni, hogy több felhagyott figyelőkút is található a Bükk hegységben, melyet észlelni lehetne.

Rendkívül fontos lenne a hideg és meleg karsztvízrendszer kapcsolatának vizsgálatára egy-két nem termelő termálkút, de a létesítési költséget ma még a döntéshozók feleslegesen kidobott pénznek tekintik, így nem is áldoznak rá.

2