A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)

3. szekció. FELSZÍN ALATTI VIZEK - A HIDROGEOLÓGIA ÉS A MÉRNÖKGEOLÓGIA IDŐSZERŰ FELADATAI - 6. Gyenes Gáborné - Bucsi Szabó László (Háromkő Földtani és Geofizikai Kutató BT.): Miskolc Avas Északi terület - Geofizikai mérések - 7. Hernádi Béla - Balla Béla - Czesznak László - Horányiné Csiszár Gabriella - Sűrű Péter - Tóth Katalin (Miskolci Egyetem): Felszíni és felszínalatti (barlangi és töbörvizsgálatok) valamint a Bükki Karzstvízszint Észlelő Rendszer (BKÉR) adatainak térinformatikai rendszerbe történő szervezése

A Soltész-kerti forráshoz tartozó barlangrendszer a Bükk-hegység legjobban feltárt rendszere. Az ábrán jól látható, hogy a vizsgált Ny-K-i irányú 3,3 km-es metszet mentén a karsztosodott zóna vastagsága fokozatosan nő, és a Fennsík peremén, az István-lápai barlangnál eléri a 240 m-t. Vizsgálataink alapján a többi vízgyűjtőnél sem haladja meg a 300 m-t. Ez a nagyobb hézagtérfogattal bíró tér a szárazabb periódusokban szinte teljesen leürül és alatta a kisebb hézagtényezőjű részben a karsztvízszint csökkenés időben lelassul. A következő ábrán (a BKÉR részeként) az NV-17-es figyelőkút 20 éves adatsorából (ezen belül a hosszabb száraz periódusokból szerkesztett leürülési görbe 2, 3. szakasza jól szemlélteti az előbb leírtakat (ld. 8. ábra).

2. ábra Az NV-17-es figyelőkút szárazidőszaki leürülési görbéjének 2. és 3. szakasza (készítette: dr Lénárt

László -Szegediné Darabos Enikő, 2013.))

4. A Bükki Karsztvíz Észlelő Rendszer (BKÉR)

kialakulása és elemeinek bemutatása

1992-ben a Miskolci Egyetem keretein belül kialakított (és a „bükki víztermelők” által anyagilag támogatott) automata vízszint (helyenként hőmérséklet és vezetőképesség) monitoring rendszer alapját a Böcker Tivadar által 1983-ban tervezett és kivitelezett kutak jelentették.