A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
3. szekció. FELSZÍN ALATTI VIZEK - A HIDROGEOLÓGIA ÉS A MÉRNÖKGEOLÓGIA IDŐSZERŰ FELADATAI - 6. Gyenes Gáborné - Bucsi Szabó László (Háromkő Földtani és Geofizikai Kutató BT.): Miskolc Avas Északi terület - Geofizikai mérések - 7. Hernádi Béla - Balla Béla - Czesznak László - Horányiné Csiszár Gabriella - Sűrű Péter - Tóth Katalin (Miskolci Egyetem): Felszíni és felszínalatti (barlangi és töbörvizsgálatok) valamint a Bükki Karzstvízszint Észlelő Rendszer (BKÉR) adatainak térinformatikai rendszerbe történő szervezése
FELSZÍNI ÉS FELSZÍNALATTI (BARLANGI ÉS TÖBÖR VIZSGÁLATOK) VALAMINT A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER (BKÉR) ADATAINAK TÉRINFORMATIKAI RENDSZERBE TÖRTÉNŐ SZERVEZÉSE Hernádi Béla, Bállá Béla, Czesznak László, Horányiné Csiszár Gabriella, Sűrű Péter, Tóth Katalin Szervezet: Miskolci Egyetem Elérhetőség: hernadib@t-online.hu. belamd@gmail.com. czesznak@freemail.hu. horanyine@miviz.hu. sumpeter84@gmail.com. katalin.toth@mert.hu A kezdet... 1998-ban Répáshuta alatt egy víznyelőt hűtőszekrénynek néztek. Rapsicok (orvvadászok), műanyag zsákokban több 10 kg vadhúst rejtettek el és felejtettek ott. Mivel ez a barlang a Miskolc város ivóvízellátásába bevont bükki karsztforrások hidrogeológiai védőidoma (a továbbiakban: a MIVIZ védőidoma) és a Kács-Sályi védőidom határán található ezért felmerült a kérdés; a többi barlangban, víznyelőben, töbörben hol és milyen tényleges és potenciális szennyezés, fordul még elő? A kérdés megválaszolására 1998-ban a Karsztvízgazda Bt. irányításával, a MIVIZ támogatásával, a MIVIZ védőidomán megindult a barlangok, majd később a töbrök szennyezés szempontú felmérése. A nagymennyiségű adat feldolgozására 2008-ban térinformatikai adatbázist kezdtünk építeni mely csakhamar a felmérés irányításában és az eredmények tematikus térképen történő ábrázolásában is egyre nagyobb szerepet kapott. A felmérési eredményeinkhez adatbázisokat kapcsoltunk, így 2011-től napjainkig: • Lehatároltuk a vízgyűjtőket és a területükre eső nagyobb potenciális szennyező forrásonként kiválasztottuk a vizsgálatainkhoz legalkalmasabb vízmintavételi helyeket. • Vízgyűjtőnként meghatároztuk a barlangokkal feltárt erózióbázis feletti karsztosodott zóna vastagságokat, melyek az Nv-17-es figyelőkútnál (Id. BKER tagja) végzett leürülés vizsgálathoz szolgáltattak hasznos információt. • A Bükki Karsztvíz Észlelő Rendszer ( a továbbiakban: BKÉR) elemeivel kibővített adatbázist. Az így kibővített adatbázis segítségével foglalkozunk a karsztárvizes előrejelzés lehetőségével is.
