A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)

3. szekció. FELSZÍN ALATTI VIZEK - A HIDROGEOLÓGIA ÉS A MÉRNÖKGEOLÓGIA IDŐSZERŰ FELADATAI - 4. Dankó Erika(Nemzeti Környezetügyi Intézet Közép-Tisza-vidéki Kirendeltsége): Geotermális viszonyok a Közép-Tisza-vidéken

(Vaskapun) keresztül új típusú faunaegyüttes került be ebbe a víztömegbe: a partvidéki életterű, Congeria czjzeki M.Höm. helyét a Dreissena auricularis Fuchs, a Congeria rhomboidea M.Höm. és a Congeria ungulacaprae vette át.

A fúrásokból felkerült furadék minták egész területünkön szürke színű agyagokat és homokokat mutatnak, ami szintén alátámasztja a leülepedés utáni folyamatos vízborítás tényét. A megvizsgált pollenanyag tűlevelűekkel kevert lombos erdők jelenlétét bizonyította (Tsuga, Sciadopitys, Podocarpus, Cédrus, Fagus, Ainus, Betula stb.), de a mindenhol meglévő Gonyaulax és Tytthodiscus mikrofossziliák sósvízű környezetrészekre is utalnak (Miháltzné F.M. 1976-1979)

Az alsó-tagozat üledéktömegének 80-190 m közötti vastagsága és kőzettani felépítése azért igazán fontos, hiszen termálvíz nyerésére használjuk a fiatalabb rész lignitbetelepülésekkel szabdalt vastag deltahomokjait, így azok térbeli kiterjedésének, szemcsézetének utánpótlódási képességének (lásd: vízhozamok, üzemi szintek) és az ezekből is következő vízminőségnek a megismerése elengedhetetlen. Annál is inkább, mert a felsoroltak az általunk vizsgált terület egyes részkörzeteiben igen nagy eltéréseket mutatnak.

A Duna-Tisza-közi homokhátság térségében például (lásd: Pilis-Nagykörös között) egy 500- 600 1/p maximum vízhozamot adó termálkút már jónak számít, máshol általános az 1000- 1200 1/p elérése (lásd: Szolnok, Kisújszállás, Mezőtúr stb.), de van, ahol ez se számítana túl jó eredménynek (lásd: Cserkeszőlő, Kunszentmárton).

Egymástól csak néhány kilométerre lévő területrészek között is jelentős eltérés lehet, ezt két példával kívánjuk meg bemutatni.

Az egyik Tiszakécske-Lakitelek környéke, ahol a deltahomokok vízadásra szinte alkalmatlan fmomszemcsés üledékek, kissé keletebbre Cserkeszőlőnél viszont már közép és durvaszemcsések, és akár 1500 1/p hozamot is adnak.

A hatalmas eltérés egy nagy energiájú ősfolyónak (Duna?) köszönhető, amely Kiskunfélegyháza-Bokros irányából ékezett ide, Cserkeszőlő táján tett egy nagy kanyart Kunszentmárton felé, deltahomokjai pedig az Alföld legjobb termálvíz tározói közé tartoznak (lásd: 1., 2., 3., számú térképek).

A másik említésre méltó részkörzet Abádszalók-Kunhegyes-Tiszagyenda között található, és valószínűleg az Egyek-Tiszaigar közötti kiemelkedésnek köszönheti hátrányos helyzetét. Az ős Sajó-Hernád folyópáros ugyanis ezt a kimagasodást körülfolyta, így Sarud-Tiszanána- Kisköre vonalán, illetve Kunmadaras-Berekfürdő felé megfelelő vízadó képességű homok és aprókavics rétegeket hozott létre, az „üledékképződési árnyékban” maradt részeken pedig csak 2-3 m vastag iszapos homoksávok alakulhattak ki.

10