A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)

3. szekció. FELSZÍN ALATTI VIZEK - A HIDROGEOLÓGIA ÉS A MÉRNÖKGEOLÓGIA IDŐSZERŰ FELADATAI - 3. Csegény József (FETIVIZIG) - Szabó Éva (Nemzeti Környezetügyi Intézet Felső-Tisza-vidéki Kirendeltsége) : Hévízgazdálkodás a Felső-Tisza-vidéken

Hévízgazdálkodás a Felső-Tisza-vidéken

Csegény József (FETIVIZIG) - Szabó Éva (NeKI Felső-Tisza-vidéki Kirendeltsége)

1. Bevezetés

Működési területünkön egyre nagyobb igény mutatkozik geotermális adottságaink kiaknázására, új hévíztermelő kutak létesítésére, melyre természetesen csak a vízkészletgazdálkodási szempontok hatályos jogszabályok adta keretek közötti alapos mérlegelése után kerülhet sor, különösen az intenzívebben igénybe vett helyeken. A jövőben várható víztermelés alakulása negatív hatásokat eredményezhet.

A kitermelt hévizek mennyiségét az üzemi mérési adatlapok (OSAP adatszolgáltatás), valamint a vízkészlet-járulék bevallások alapján lehet nyomon követni, azonban a hévízművek állapotát illetően nem rendelkeztünk információval.

Annak érdekében, hogy reális képet kapjunk a művek állapotáról, illetve információkat kapjunk az üzemeltetés tapasztalatairól, szükségesnek tartottuk, hogy az üzemeltetőkkel együttműködve egy átfogó felmérés keretében elvégezzük ezek állapotértékelését.

A feladat 21 üzemeltető szervezetet érintett és elmondható, hogy valamennyien pozitívan álltak a kérésünk elé. 2011. augusztus, szeptember hónapban összesen 30 hévízkút felülvizsgálatát végeztük el, 2 kutat nem sikerült fellelni, az elhanyagolt körülmények miatt. Jelen dolgozat a bejárás során tapasztaltak, valamint az azóta eltel időben szerzett ismeretek alapján került összeállításra.

2. A Felső-Tisza-vidék geotermikus adottságai

A miocéntől a holocénig terjedő földtörténeti időszakban, a függőleges irányú süllyedésekkel és emelkedésekkel járó tengeri transzgressziók és regressziók váltakoztak a hegységek kiemelkedésével és vulkáni tevékenységgel. Ezek eredményezték a Pannon-medence és a mai középhegységek kialakulását. E szerkezeti fejlődés eredménye, hogy a Pannóniai-medence aljzata csak 20-25 km vastag, vagyis az átlaghoz képest vékony. A kéreg elvékonyodását köpenybeli mélyáramlások hozták létre [1], Ez adja a hévízfeltárás szempontjából kedvező adottságaink egyik összetevőjét, az átlagnál nagyobb, 5-7°C/100m-es geotermikus gradienst.

1. ábra: A Pannon-medence kialakidásának modellje (Horváth&Cloetingh 1996) [2]