A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)

3. szekció. FELSZÍN ALATTI VIZEK - A HIDROGEOLÓGIA ÉS A MÉRNÖKGEOLÓGIA IDŐSZERŰ FELADATAI - 2. Barabás Imre - Bunász Nikoletta - Tóth Tamás (KÖTIVIZIG): Szolnok és környéke aljzatának pliocén és pleisztocén kori fejlődéstörténete

4, Érdekes az Alcsi Holt-Tisza kialakult vonala: az egykori meder nyugat felé meanderezve „beleütközött” az előbb említett kimagasodásba, ez visszafordította keletre, itt viszont elérkezett a Törökszentmiklós felé egyre erősebben mélyülő süllyedők peremére, mely vizének egy részét - valószínűleg nagyobb áradáskor - a Kengyel község nyugati határában levő halastó környékére vezette le.

5, Összességében nézve Szolnok város környékének ősvízrajzát megállapíthatjuk, hogy évmilliókon át az ős-Duna volt a domináns főfolyó, az általa lerakott és máig megmaradt homokrétegekben tárolt víz jelentős gazdasági értéket képvisel. A középső-pleisztocén második süllyedési fázisában a Duna végleg elvándorolt innen dél felé, ettől kezdve a NY, É és ÉK felől érkező kisebb vízfolyások töltötték fel az itteni süllyedőket, a hátrahagyott homokrétegeikben tárolt víznek azonban már jóval csekélyebb gazdasági jelentősége van (kisebb hozamok, kedvezőtlenebb vízminőség) a korábbinál.

Mai főfolyónk a Tisza, melynek nagyobb árvizei ugyan komoly gondot okoznak nekünk vízügyeseknek, de ez a vízbőség és hordalékszállító energia csak a töredéke a történetünkben szereplő ősfolyókénak.