A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
3. szekció. FELSZÍN ALATTI VIZEK - A HIDROGEOLÓGIA ÉS A MÉRNÖKGEOLÓGIA IDŐSZERŰ FELADATAI - 1. Bucsi Szabó László - Gyenes Gáborné (Háromkő Földtani és Geofizikai Kutató BT.) - Tóth Gyula (Geokomplex Kft.): Miskolc Avas Északi terület - Geofizikai mérések - geotechnikai jellegű következtetések
DNy. vízmű bejárat N A G Y A V A S, Felső sor Ib fold radar szelvény 270 MHz, E = 8 K 472 szl 465 szí szetvénymenti távolság (m) ház ház Háromkő Bt, 2012 4. ábra A radar mérések alapján detektált hiperbolák helyét tekintve az figyelhető meg, hogy a feltételezett üregek nem csak a nagyobb ellenállással rendelkező homokköves, vagy keményebb tufás kőzetekben vannak, hanem helyenként a kis ellenállású agyagosabb, bontott tufás zónában helyezkednek el. A következő geoelektromos- földtani szelvény, amit bemutatok a Középső soron egy támfal mellett készült.(5. ábra ) A szelvényt, ha ránézünk, három részre lehet osztani a földtani felépítés szempontjából. A szelvény nyugati részén az első szelvényekre jellemző réteges felépítés látható. A majd a 6-10 mérési pontok közötti szakaszon egy földtanilag zavart rész látható, a támfal is erre a részre esik. A 10. mérési ponttól a szelvény keleti végéig ismét a területre jellemző rétegsor figyelhető meg. A geofizikai-földtani szelvényen látható, hogy a 2-9. mérési pontok között legfelül kavicsos feltöltés van. A 10. szondázási pontnál a felszín közelben egy kék színnel jelölt kis ellenállású tufás- agyagos réteg látható, ami a szelvény középső részén is jelen van, második rétegként. A 11.-12. pont környezetében legfelül kavicsos tufa van, majd a szelvény keleti végén a feltöltés és durvább kavics jellemzi a felszín közeli réteget. A 2.-5. mérési pontnál a második réteg kis ellenállással rendelkező 2- 4 m vastag bentonitos - tufás felépítésű. A 3. pontnál egy kisebb homokos beékelődés van. Alatta 3-8 m vastagságú homokköves, andezitogén réteg foglal helyet. Ami alatt nagyobb kiterjedésű bentonitos, bontott tufás réteg települ. A 6. pontnál 10 m mélyen egy vastagabb homokköveskavicsos réteg kezdődik, ami összefogazódik a kis ellenállású tufás réteggel. A méréseink szerint a legalsó réteg homok, homokkő. A szelvény támfal szakaszának felépítése eltér a jellemző rétegsortól, itt egy szerkezeti változás figyelhető meg. Az ábrán egy feltételezett vetőt is bejelöltünk, a rogyás, a rétegek elcsúszása miatt. A feltöltés alatti részen kis ellenállásokat mértünk, amit a támfal tartó- szerkezete is okozhat, mivel több helyen meg van vasalva, de általánosan az agyagosabb, bentonitosabb tufás kőzetek jellemzik a felső 10 m felépítését. Alatta homok, homokkő van, majd látható, hogy a 6. pontnál megjelenő nagy fajlagos ellenállású kavicsos homokköves réteg mélyebbre zökken. Legalul igen kis értékkel megjelenő természetes közegben agyagosnak mondható zóna jelenik meg, amit nem tudtunk pontosan meghatározni, nehezen azonosítható, feltételezésünk szerint az egy mesterséges objektum, akár pince is lehet, ami beomlott és eltömedékelődött.
