A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)

2. szekció. KLÍMAVÁLTOZÁS ÉS VÍZGAZDÁLKODÁS - 13. Szalkay Csilla (SZIE) - Kovács Zsófia (Veszprémi Egyetem): Édesvízért folyó konfliktusok - 14. Varga György - Kravinszkaja Gabriella (Országos Vízügyi Főigazgatóság): Szélsőségek legnagyobb tavunk vízháztartásában

9

A szélsőségesen csapadékos években/évcsoportokban (1964-1966) az évi leeresztés értéke megközelítette a sokévi átlag 2-3-szorosát, ugyanakkor az átlagosnál jóval szárazabb években (2001-2004, 2012) nem volt leeresztés.

A Balaton természetes vízjárásában - a hidrometeorológiai/hidrológiai tényezők jelentős természetes változékonysága miatt - előfordulnak olyan időszakok, amikor a szabályozási sávon belül a vízállás nem tartható. Ilyen időszak volt a 2001. május 25. és 2004. december 27. közötti is, mikor a természetes készletnövekedés halmozódó hiánya miatt a Balaton vízállása (1313 napon át) az alsó szabályozási szint alatt tartózkodott mindamellett, hogy a tóból vízeresztés nem történt.

A leeresztésre került többletvíz-készletek 1970-es évek közepétől mutatkozó csökkenése egyúttal a tó vízcsere-aktivitásának lassulására, csökkenésére is felhívja a figyelmet.

CM CM CM

évi leeresztés------Lineáris (évi leeresztés)-------Polinom. (évi leeresztés)

7. ábra: A Balatonból történt leeresztés évi összegei

Összefoglalás, kitekintés

Teljes bizonyossággal nem zárható ki, hogy az utóbbi mintegy másfél évtizedben jelentkező szélsőségek már egy változóban lévő éghajlat részei, hangsúlyozva, hogy a globális melegedés regionális és lokális (vízgyűjtő szintű) következményei csak nagy bizonytalansággal jelezhetők előre.

Az Európai Unió Európai Regionális Fejlesztési Alapítványának támogatásával az Osztrák Műszaki Intézet 4 közép-európai tóra - Garda-tó, Fertő-tó, Balaton, Charzykowskie-tó - a XXI. század utolsó harmadáig előretekintő regionális éghajlati forgatókönyvet készített