A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)

2. szekció. KLÍMAVÁLTOZÁS ÉS VÍZGAZDÁLKODÁS - 6. Jancsó Mihály (HAKI): Az éghajlatváltozás várható hatásai a magyar rizstermesztésre - a nemesítés eszközei a rizs abiotikus stressz toleranciájának javítására - 7. Dr. Juhász József (Miskolci Egyetem): A klímaváltozás és a mezőgazgaság átalakítása - 8. Dr. Konecsny Károly (OKTVF): A vízjárási szélsőségek változása a Tiszán és mellékfolyóin és az éghajlaváltozás - 9. Dr. Kovács Sándor - Váriné Szöllősi Irén - Tóth Ildikó - Horváth Lajos (KÖTIVIZIG): A 2013. április havi Nagykunsági-főcsatorna vízátvezetés hidrometeorológiai jellemzői - 10. Kovács Zsófia (Pannon Egyetem): Komplex Monitoring rendszerek alkalmazása a vízbázisok védelme érdekében - 11. Lipták Gábor - Albert Kornél - Dobos Endre - Hirling Bálint - Vágó János - Bálint Gábor (VITUKI): Vízfolyások vízhőmérsékleti viszonyainak változása egy regionális légkörzési modell eredményei alapján - 12. Nerpel Balázs (DMRV Zrt.): Vác város települési vízgazdálkodási klímastratégiája

Szükséges az idegenvizek teljes körű megfigyelése (pl.: szennyvíztisztító telepen hozamérésekkel, vízzárósági vizsgálatokkal a hálózaton stb.).

Számos lakossági panasz érkezett azzal kapcsolatban, hogy a Váci Szennyvíztisztító Telep környékén erős bűz terjed. Ennek két oka lehet: az első, hogy az üzemeltetés nem a technológiai utasítás szerint zajlik, a másik, hogy az elszállításra váró iszap nem megfelelően van tárolva.

Fentiek alapján a szennyvízelvezetés és -tisztítás, szennyvízelhelyezés klímastratégiájának megvalósításához az alábbiakat javaslom:

1. Elkészíttetni a Települési Szennyvíz Programot (TSZP), melyben meghatározásra kerülnek:

a gazdaságosan nem csatornázható, illetve ez idáig még csatornázással el nem látott, továbbá mélyen fekvő beszivárogtatásra alkalmas talajvízhelyzetű területek (Dulovics et al. 2009),- a jövőben kiadott építési engedélyek kiadásánál kezdeményezni lehet a szürke szennyvíz és fekete szennyvíz épületen belüli elválasztását és a szürke szennyvíz újrafelhasználását, amely az ivóvízigény csökkentésen túlmenően a szennyvíztisztítás is optimalizálható (Dulovics et al. 2009),- a külterületből belterületté minősített területek szennyvízcsatorna hálózatba kapcsolása,- az egyesített csatornák szétválasztása,- a meglévő csatornahálózatra való rákötések szorgalmazása,- szennyvíztisztítás hatásfokának javítása.

2. A szennyvízcsatornák folyamatos ellenőrzése és karbantartása, különös tekintettel azok exfiltrációjára8, mivel a talajvíz „mesterséges” táplálása (közművezetékek szivárgása, hálózati vesztesége stb.) következtében fellépő talajvízszint emelkedés, valamint a talajvíz minőségének romlása is káros környezeti hatás.

3. Az úgynevezett idegen vizek csökkentésének érdekében a csatornába kerülésének vizsgálata, elemzése mérési eredmények alapján.

4. A váci szennyvíztisztító telep technológiájának, a csökkenő szennyvízhozam okozta minőség változásnak és a szállítás során okozta berothadásnak felülvizsgálata a szagterhelés mielőbbi megszüntetése végett (BAT-tal történő megoldása).

5. Az energiafelhasználás felülvizsgálata és csökkentésének kidolgozása az átemelőknél és a szennyvíztisztító telepnél a hatékonyabb energiafelhasználás érdekében, hogy csökkenteni lehessen a klímaváltozást kiváltó üvegházhatású gázok (CO2, NOx, CH4) kibocsátását.

6. A szennyvíztisztító telepet elhagyó tisztított szennyvíz a határértékeknek (jogszabályban előírt) megfelelő paraméterekkel rendelkezzen a befogadó (Duna) vizének védelmében.

8 csatornába beszivárgó vizek

12