A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)

11. szekció. A VÍZGAZDÁLKODÁS TÖRTÉNETE - 19. Dr. Szlávik Lajos - Kaján Imre (EJF): Az 1838. évi pest-budai árvíz esemény-története és utóélete

szervezését, elhelyezését, a város élelmiszer ellátását. Az árvíz sújtott Pesten egyetlen pékműhely tudta folytatni működését. A József-napi vásárt betiltották, az idegeneket hazautasították, az állatokat kihajtották a városból, kijelölték a menhelyeket. Pest és Buda városának a nádor rögtönítélő jogot adott, hogy megfékezhessék az elhagyott házak kifosztását.

4. kép A pesti Nagymező utca az 1838-as árvíz idején

A mentésben „hajós népek" (révészek, halászok, vízimolnárok stb.), polgárok, katonák és főurak vettek részt. Legendás Wesselényi Miklós (az „árvízi hajós") helytállása, aki a vész legszörnyűbb napjaiban alig pár órát aludt, végig csónakban volt. A kétségbeesésnek voltak azonban vámszedői is: sokan busás fizetség mellett hajlottak a rimánkodókat szárazra vinni.

5. kép Árvíz a Színház téren

4