A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
11. szekció. A VÍZGAZDÁLKODÁS TÖRTÉNETE - 18. Somodiné Kaliczka Csilla (KÖDU Vízügyi Igazgatóság Veszprémi Szakaszmérnöksége): Egy élet a vízgazdálkodásért 80 éves lenne dr. Kaliczka László
A nagyobb volumenű kisvízfolyás rendezési munkálatoknál már területünkön is - a Veszprémi Séd Veszprém megyei alsó, mintegy 15 km-es szakaszán - működik a rendszer, nevezetesen a mederrendezés tervezéséhez mind ökológus, mind pedig halászati szakértő bevonása megtörtént. A vízfolyás fenntartás során szintén alkalmazhatjuk fenti műben megfogalmazott elveket. Egyoldali kaszálással, a vizek árnyékolásának megteremtésével, a rézsűk stabilizálásánál használandó biológiai módszerekkel stb. ezen elvek egy része immár a gyakorlatban is működik. Szintén a vízrendezés témaköréhez kapcsolódóan meg kell említeni a belterületi vízrendezés terén elért eredményeit is. A tervezői tevékenységének keretében számos településen oldotta meg a belterületi vízelvezetés problémáit, így többek között Városlődön, Veszprémben, Bakonyszentlászlón, Balatoncsicsón, Bakonypéterden, Devecserben, Sümegen, Várpalotán. Ilyen irányú tapasztalatait szintén egy cikkben összegezte 1991-ben. A cikkben a települések vízrendezési szempontokat figyelmen kívül hagyó fejlesztéseit elemzi. Felhívja a figyelmet arra, hogy a belterületi vízrendezési feladatok nem csupán a felszíni vizek elvezetésére kell, hogy korlátozódjon, tekintettel kellene lenni a felszín alatti vízszintek szabályozására, valamint a külvizek összegyűjtésére és megfelelő befogadóba vezetésére is. A cikkben elemez néhány településrendezési hibát is, mint például új utcák nyitásának kérdését, amely telekosztások a domborzati viszonyok teljes figyelmen kívül hagyása mellett történtek. Sok helyen olyan megoldásokat alkalmaztak az új lakóterületek kialakításánál, hogy ezzel egyúttal elkerülhető problémákat is generált a települések vezetése. Ilyen hibák többek között a völgyfenéki területek beépítése, időszakos vízelvezetők feltöltése, lejtőirányú zsákutcák kialakítása. Ezek a megoldások nem csupán a felszíni és felszín alatti vizek lefolyásában jelentenek akadályokat, hanem az ingatlanok egyéb közművekkel (pl. szennyvízcsatorna) való ellátása is nagyobb költséget, bonyolultabb műszaki megoldásokat eredményez. [3.] Tapasztalataim szerint ezek a problémák az elmúlt 20 évben sem oldódtak meg. A korábbi elhibázott településfejlesztési lépések a csapadékosabb időszakokban sajnos rendszeres problémákat okoznak a dombvidéki települések belterületein. A forráshiányos településeknek nincs anyagi fedezete ezeknek a gondoknak az egzakt műszaki megoldására. Egy-egy lokális beavatkozás belefér a büdzsébe, de ezek sokszor csak rövid távú megoldást hoznak. Nem beszélve a felszín alatti vízrendezési kérdésekről, amelyre egyáltalán nincs pénze a településeknek. Szintén a vízrendezés témaköréhez csatlakozik a külterületeken tervezett és kivitelezett számos beavatkozás, amely elsősorban a Balaton-felvidék erózióveszélyes területeit érintette. Számos vízmosáskötő gát építése fűződik a nevéhez elsősorban Badacsonyban és Balatonedericsen. Ezen létesítmények érdekessége, hogy KDT lapokból épültek meg.
