A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)

11. szekció. A VÍZGAZDÁLKODÁS TÖRTÉNETE - 16. Osvai Katalin (Nemzeti Környezetügyi Intézet): "...jövőmet a vízmesteri pályán óhajtom megállapítani." A vízmesterképzés története a Környezetvédelmi és Vízügyi Levéltár forrásainak tükrében - 17. Simonkay Márton (ELTE): Vagy ilyen szabályozás lesz, vagy semmilyen - a Rábaszabályozó Társulat első évtizede (1873-1883.)

vízitársulata.34 Működési kereteit az egy hónapon belül elfogadott, majd a minisztériumi elfogadáskor némileg visszatartott alapszabály,35 valamint a társulatoknak széles jogkört adó 1871. évi XXXIX. törvény határozta meg.36 Az első megválasztott elnök, Batthyány Géza gróf mellé huszonnégy tagú választmányt rendeltek, akiket részben a birtokosok választottak néhány falunként, részben pedig nagybirtokosok vagy meghatalmazottjaik kerültek be. így gyakorolt a társulat felett ellenőrzést saját emberein keresztül többek között az Esterházy hercegi zárgondnokság, Albrecht főherceg, Széchenyi Béla gróf, Lamberg gróf, az Esterházyak grófi ágából Esterházy Pál, a győri káptalan, valamint három szabad királyi város, Győr, Sopron és a Fertő-parti Ruszt polgármestere. Hogy mégse a legnagyobb birtokosok határozzák meg döntő mértékben a társulati életet, az ártérbirtokosok területalapú közgyűlési szavazatszámát szigorúan szabályozták, és birtokonként 20 szavazatban maximálták, a társulat fő fóruma pedig az évente többször is összehívott társulati közgyűlés lett.37

Igazgatónak, az adminisztráció és a végrehajtás vezetőjének Krisztinkovich Ede győri ügyvédet, későbbi függetlenségi párti országgyűlési képviselőt választották meg, a műszaki teendők vezetője, a társulati mérnök Újházy János lett, mindannyian három éves mandátummal.38 Egy évvel később, 1874-ben Batthyány teendőinek ellátására alelnököt választottak Enessey Kálmán birtokos személyében, a társulat pénztárnoka pedig a lemondó Xantus János helyett hosszú időre Lengyel Sándor lett.39 1875 elején a társulati közgyűlés főmérnöknek (vezérmémöknek) a Tisza-és a Vaskapu-szabályozást megjárt, valamint külföldi tanulmányutat is tett Meiszner Ernőt választotta meg, több pályázó közül.40

Nem minden terület birtokosai álltak kötélnek a szabályozásba eredetileg bevonni szándékozott ártér urai közül az alapításkor: a Vas vármegyebeliek többször - Radó Kálmán répcelaki birtokos, kormánypárti országgyűlési képviselő vezetésével - tiltakoztak a számukra előnytelennek mutatkozó társulati egyesülés ellen 41 Végül a Sárvár feletti rész nem, az attól

34 Rábaszabályozási ügy. Győri Közlöny 17 (1873: 92.) (nov. 16.) 1. (a továbbiakban GyK); GyK 17 (1873: 93.) 3. Dóka 1980, 18-19.; Fekete K. 1947, 147.; Főrendiházi 1905, 38. ; Meiszner 1888, 12.; Szalacsy 1896, 16-22.

35 Dóka 1980, 19.; Károlyi Z. 1973, 188.; Képviselőházi 1882, 234.; Szalacsy 1896, 21.

36 Károlyi Z. 1973, 155.; Vári András: Vízszabályozások, tulajdonjogok és gazdálkodás Magyarországon az 1820-as és az 1870-es évek vége között. In: A felhalmozás mivé. Történeti tanulmányok Kövér György tiszteletére. Szerk.: Halmos Károly - Klement Judit - Pogány Ágnes - Tomka Béla. Bp. 2009. 329-339. 335.

37 Szalacsy 1896, 21.; Zsebkönyv 1888, 12.

38 Dóka 1980, 19.; Szalacsy 1896, 17-20.; Zsebkönyv 1888, 12. Krisztinkovich Ede igazgató nem azonos személy megegyező nevű unokaöccsével, aki miniszteri fogalmazóként az 1880-as években lett néhány évre megbízott igazgató!

39 Szalacsy 1896, 22-23.

411 Szalacsy 1896, 23.; Zsebkönyv 1888, 20.

41 Képviselőházi 1882, 234.; Szalacsy 1896, 14-15.

6/14