A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
11. szekció. A VÍZGAZDÁLKODÁS TÖRTÉNETE - 16. Osvai Katalin (Nemzeti Környezetügyi Intézet): "...jövőmet a vízmesteri pályán óhajtom megállapítani." A vízmesterképzés története a Környezetvédelmi és Vízügyi Levéltár forrásainak tükrében - 17. Simonkay Márton (ELTE): Vagy ilyen szabályozás lesz, vagy semmilyen - a Rábaszabályozó Társulat első évtizede (1873-1883.)
Az Mosontól Eszterházáig, az Illmitztől Csécsényig terjedő ártér rendezésénél az elsődleges cél az árvédekezés, azután pedig a belvízrendezés volt. A töltésépítést különösen nehézzé tették a vízáteresztő kavicsos rétegek, így ugyanis a kitermelt földanyagot gyakran nem lehetett közvetlenül a töltésbe építeni.8 További tennivalóként merült fel a Fertő és a Hanság teljes vagy részleges lecsapolása,9 valamint gazdasági célú öntözőcsatornák építése.10 Társulat alakul Habár az Alsó-Rába és a Fertő-Hanság vidékének átfogó szabályozására már a reformkorban alapos felmérések után készült komoly tervek álltak rendelkezésre,11 megvalósításuk mindig csak a munkálatok megkezdéséig jutott, a szabályozás kapcsán felmerülő helyi érdekellentéteket ugyanis nem sikerült kiiktatni. Ezek leggyakrabban két területre összpontosultak: Marcal és a Rába medrét összekötő, Várkesző mellett található Ásvány-árok (és folytatása, a Bolgat-ér) eltömése és újbóli megnyitása kapcsán,12 valamint a Rába és a Kis-Rába vizét elosztó nicki torokgát miatt merültek fel összeütközések.13 Állandó 8 Pl. a győr-patonai csatorna esetében. Szalacsy Lajos: A Rábaszabályozó Társulat története és müveinek leírása az 1896. évi ezredéves országos kiállítás alkalmából. Bp., 1896. 74. 9 Többek között Keczkés Károly 1838-as tervezetében is találkozhatunk vele: Dóka Klára: A Rába felmérése a XIX. század első felében. Arrabona 19-20 (1977-78) 345-379. 372.; Fekete Kálmán: Visszatekintés a Rábaszabályozás történetére a társulat megalakulásának 70 éves évfordulóján. In: Tanulmányok vízrendezési munkálatainkról. A központi bizottság 1943., 1944. és 1947. évben tartott gyakorlati tájékoztató előadásai. Szerk.: Pichler János. (A Tisza-Dunavölgyi Társulat Központi Bizottságának kiadványa III. évf. 1. szám) Bp. 1947. 145-152. 146.; Károlyi Z. 1973, 187.; A Ráb aszabályozó Társulat zsebkönwe. A társulati igazgatóság hivatalos adatai alapján. Szerk. nélkül. Győr, 1888. (a továbbiakban Zsebkönyv 1888.) 6-7.; Pájer 1990, 13.; Szalacsy 1896, 5.; Újliázy János: A Rába s a vele vízművileg összefüggő Rábcza, Répcze, Kisrábatorok és Marczal szabályozása és csatornázása, továbbá a Hanvság és a Fertő lecsapolása. Bp., 1873. 6. 1865 és 1868 között a Fertő teljesen kiszáradt, fenekén azonban - a helyi birtokosok nagy sajnálatára - vastag sziksóréteget találtak a magyaróvári akadémia tanárai, Moser Ignác és Hecke Vilmos (Vencel). Az 1901. évi október 34-ére hirdetett országgyűlés főrendiházának irományai. XJT1. Szerk. nélkül. Bp., 1905. (a továbbiakban Főrendiházi 1905.) 37.; Károlyi Z. 1955, 302.; Szekendi 1938, 6. 111 Megjelenik például Újliázy János m. kir. főmérnök 1873-ban kiadott Rába-szabályozási tervezetében. (Újházy 1873.) 11 Fritsch András 1759-62 közötti szanyi bizottságáról: Dóka Klára: A Rába-szabályozás kérdése 1786-ban. Soproni Szemle 30 (1976: 1.) 55-60. 56.; Fekete K. 1947, 146.; Zsebkönyv 1888, 3.; Sárközi 1968, 13.; Szekendi 1938, 13.; Pájer 1990, 11.; Pájer 05. ; Krieger Sámuel 1771-es térképéről: Dóka 1977-78, 351. Hegedűs János, Kenedits József és Sax Zakariás 1802-1803-as munkálatairól: Károlyi Z. 1955, 311.; Zsebkönyv 1888, 3.; Pájer 1990, 12.; a Király György által 1818 és 1829 között vezetett Rába-mappációról: Dóka 1977-78, 355-360. Keczkés Károly 1838-as terveiről: Dóka 1977-78, 372.; Fekete K. 1947, 146.; Károlyi Z. 1973, 187.; Zsebkönyv 1888, 6-7.; Pájer 1990, 13.; Szalacsy 1896, 5.; Újliázy 1873, 6. 12 Egy 1699-ben, I. Lipót uralkodó által kiküldött bizottság javasolta az eltömött Ásvány-árok újbóli megnyitását: Fekete K. 1947, 146.; Károlyi Z. 1973, 187.; Zsebkönyv 1888, 2., 24.; Pájer 1990, 11. 1746-ban Veszprém vármegye küldöttei Pápán megállapítják, hogy az itteni töltések a gyakori árvizek fő okai, ugyanis itt tör át a Rábából a Marcal medrébe az Alpok felől jövő ár: Zsebkönyv 1888, 2-3.; Dóka 1976, 56.; Szekendi 1938, 12. Az 1760-as években többször megnyitották, majd újra elzárták az árkot, az érdekviszonyok alakulása szerint: Pájer 1990, 11. 1859-ben a tétiek a Bolgat-ér (az Ásvány-árok folytatása) eltöltése ellen tiltakoztak. Zsebkönyv 1888, 8. 13 1801-ben Sopron és Vas vármegyék küldöttsége egyezségre jut, majd 1832 után újra foglalkoznak a kérdéssel, mert Vas vármegye megvádolja a soproniakat, hogy nem tartották meg az egyezséget, 1838-ban pedig újra 3 / 14
