A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
11. szekció. A VÍZGAZDÁLKODÁS TÖRTÉNETE - 12. Kiss József Mihály (Nemzeti Környezetügyi Intézet): Lampl Hugó vízügyi munkássága a levéltárban őrzött hagyatéka tükrében - 13. Kissné Bognár Krisztina (SZIE): Bemutatkozik a SZIE KDKL Levéltára - 14. Körösmezei András (Nemzeti Környezetügyi Intézet): A Szamos szabályozása a XVIII. században, a XIX. század végén és a XX. században, különös tekintettel a Szatmárnémeti alatti szakaszra
6 Építés alatt lévő szakasz Munkateljesítmény köbméterben Munkaerő 1897. október 10-én 1897. VI. 30-ig teljesítve összesen 1897. VII. 1-től októberig teljesítve Összes teljesítmény Talicskás Kordés Felrakó a kordésoknál Vezérárkoló D.) BELVÍZ CSATORNA 1.) Keleti belvízcsatorna 105997 14108 120105 31 9 12 30 2.) Nyugati belvízcsatorna-3.) Északi belvízcsatorna 9748 19061 28809 106 6 11-Összesen: 115745 33169 148914 137 15 23 30 Minden összesen: 5200734 1398236 6598970 1749 483 590 242 Az alsó Szamoson - ahogyan egyébként a táblázatból is kiderül az átvágásokon kívül töltésépítés is folyt. 1897-re ezek kiépülése igencsak előrehaladt, az 1897/1898-ra előirányzott 1200000 m3-ből 1068073 m3 1897. október 17-ig teljesült, s a teljes tervezett töltéskiépítés 1898 végére be is fejeződött.27 A töltéskiépítés egyébként azt jelentette az alsó Szamoson, hogy a korábbi legnagyobb árvízszinthez képest 1,5 m-rel magasabbra emelték a gátakat. 1897-ben megkezdődött a szamosi XIII1 számú és a kérsemjéni XIII2 átvágások kivitelezése is, de csak a XIII2 kérsemjéni átmetszés fejeződött be 1897-ben, mert a XIII1 szamosi átmetszésnél a kisajátítási tárgyalások bírósági útra terelődtek. Angyalos és Cégény között három kanyar átvágására is sor került 1898- ban, e szakasz töltéseit a mederből kikerülő anyagból építették meg. Az átvágások kivitelezését nagymértékben hátráltatták a kisajátításokkal járó jogi problémák és költségek. A kisajátítás alá került birtokrészletek kisajátítási árát - csekély kivétellel - mindenütt olyan magasra csigázták a tulajdonosok, hogy ennek következtében a társulat által e célra előirányzott pénz nem volt elegendő, s ráadásul a szabályozás kapcsán olyan költségekkel járó többletmunkák is előálltak, amelyekre nem is volt pénzügyi előirányzat. A többletmunkákat a társulat olyan takarékossággal végezte el, hogy a munkálatok végösszege nem lépte túl az éves előirányzat összegét, sőt sikerült megtakarításokat is elérni. Mindez azonban elenyészően csekély volt azon többletkiadásokhoz képest, amelyet a kisajátítás felemésztett. A társulat előirányzatában kisajátításra összesen 395542 Ft volt elkülönítve, de e címen már 1897 októberéig 488393 Ft 68 kr. összeget ki kellett fizetni vagy bírói letétbe helyezni. De ez sem volt elég, hiszen már októberben lehetett tudni, hogy további 449015 Ft 97 kr. mutatkozik szükségesnek a kisajátításokra, így az előirányzott összegnél 541867 Ft 65 kr-ral több pénzre volt szükség. Ráadásul a vízjogi törvény 123. § d.) pontja előírta, hogy az 5,5 milliós kölcsön egy évi törlesztőrészlete az állampénztárnál letétbe helyezendő azon a három évi törlesztőrészleten túl, amit már a hitel felvételekor zároltak biztonsági okból. Az 1897. évi költségvetésben az előirányzott 320000 Ft új kölcsön és a pótköltségvetésileg fizetendő 251946 Ft 19 kr-nak (összesen: 571946 Ft 19 kr-nak) a kisajátításokra még szükséges 541867 Ft 65 kr-ral való egybevetéséből látszik, hogy a túllépést majdnem kizárólag a kisajátítások túlzottan magas árai 27 IX.ó.a Ecsedi-láp Lecsapoló és Szamosbalparti Árnientesítő és Belvízszabályozó Társulat, Rendezetlen iratok, 4. doboz, 1897-es Ecsedi-láp Lecsapoló és Szamosbalparti Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat jegyzőkönyvei, 1897. X.17.jkv„ 17. p.
