A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)

11. szekció. A VÍZGAZDÁLKODÁS TÖRTÉNETE - 10. Horváth Vera (Duna Múzeum): Öntözéses gazdálkodás kisalföldi bolgárkertészetekben

ábra alapján szemmel láthatóan inkább a Tisza bal parti területein létesültek bolgárkertészetek. Trümmer Árpád 1933-ban megjelent tanulmányában egy kimutatás szerint a két világháború között, az engedélyek alapján 283 bolgár rendszerű öntözés volt üzemben és az országban a Tisza bal parti része után a legtöbb és legnagyobb területen működő bolgárkertészetek a Dunántúlon voltak. Ennek oka talán abban is keresendő, hogy az ilyen kertészeteknek általában a sík, vagy csak szelíden lankás területek feletek meg és ebből a szempontból az Alföld és a Dunántúl domborzati viszonyai kiválóak voltak.12

A Dunántúlon, főleg annak északnyugati részéről is vannak adatok bolgárkertészekre. A Duna Múzeum gyűjteményében és a budapesti Vízügyi Levéltár iratai között is megtalálhatók egyegy kisalföldi bolgárkertészetre vonatkozó iratok. 1930-ban - mikorra már hazánkban is jól ismertté váltak a bolgárkertészek - két csornai lakos is kérvényt nyújtott be a Sopron vármegyei alispánhoz bolgár öntözésük engedélyezéséhez.13 A Csorna község határában folyó Keszegér vízfolyás mentén kértek engedélyt öntözés létesítéséhez. A Keszegér a Rába egyik „fattyúága”, a Kis Rábából ágazik le és 50 km

után a Rábca

12 Trümmer Árpád i.m. 106

13 Csornai lakosok bolgáröntözése Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum 28.11.18 és Vízügyi levéltár VI.9.b Szombathelyi Kultúrmérnöki Hivatal, Vizikönyvi iratok 90. doboz