A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)

11. szekció. A VÍZGAZDÁLKODÁS TÖRTÉNETE - 8. Dr. Gerencsér Árpád (nyugdíjas): Vízmester képzés és megemlékezés néhány kiemelkedő vízmesterről

SZASZOVSZKY Ferenc az OVF majd az OVFI Társulati Főosztályának főmunkatársaként dolgozott több évtizedeken keresztül. Később a szülőfalujában, a Dunabogdányi Vízi Társulat vezetője lett s innen került nyugállományba.

A II Világháború után, 1949-50-ben újra indult vízmester képzésen részt vettek közül is többen jelentős szakemberekké és vezetőkké váltak. Később ezek közül néhányan a BME- n mérnöki diplomát is szereztek. Többeket közülük személyesen is ismertem s róluk néhány szóban emlékezem meg:

BENCSIK Béla mérnök évekig az OVFI Árvízvédelmi és Folyamszabályozási Főosztály vezetőjeként dolgozott, majd később az Észak dunántúli Vízig vezetője lett.

BEREGI Dániel mérnök évtizedekig a vízgazdálkodási társulati vonalon töltött be vezető szerepet, majd a VIZITERV Szabványosítási Központ munkatársaként dolgozott. Fia valamit gyorsan és biztosan el kellett intézni, azt a Dani bácsira bízták s az eredmény százszázalékos volt. Mindemellett szakértője volt a birkapaprikás főzésének.

GOTTFIÁRDI László az OVF Társulati Főosztályának munkatársaként dolgozott évtizedekig.

SZŰRÖS József hosszabb vízügyi gyakorlat után az ágazati szakszervezet munkatársa volt és „ harcosan képviselte" a vízügyi dolgozók érdekeit.

VEZSE Sándor a Folyammérnöki Flivatal szervezetéből került a vízmester képzésbe. Végzés után a Miskolci Vizighez került s ott rövidesen vezetői, majd évtizedekig az Igazgatóság első számú vezetője volt. Bölcs vezető volt, mert kiváló szakemberekkel vette magát körül és az önálló munkavégzésre biztatta őket. Emblematikus személye volt az ágazatnak. A Tiszalök-i hullámtérben termett szilvából minőségi pálinkát főzetett, s bizony a főhatósági látogatóinak nagyon vigyázni kellett, hogy az ízletes nedű ne, hogy elzsibassza őket. Ő mindig bírta a versenyt. A rossznyelvek szerint viszont az ő kupicájába gyakran vizet csempésztek!

E kis írással az volt a célunk, hogy egy olyan képzettségi vízügyi szakemberekről emlékezzünk meg, akik hosszú ideig az ágazat egyik szakmai bázisát jelentették. Mesterek voltak! A vízügyi szakmát élethivatásuknak tekintették. Sok esetben a szakmai szeretetüket átplántálták fiaikra és ők legtöbbször kultúrmérnökként dolgoztak, vagy dolgoznak az ágazatban.

A lehetőségeink viszont nem tették lehetővé, hogy a megemlítetteknél lényegesen több kiváló vízmesterről személy szerint is megemlékezzünk. Jó volna, ha e visszaemlékezést több is követné, hisz több ezer kiváló szakemberről van szó, akikről eddig nem sok írásos anyag jelent meg.

Ezúton is megköszönöm az anyag elkészítésében segítséget nyújtó Florváth István múzeológusnak (Vízügyi Múzeum, Esztergom) és Osvai Katalin levéltárosnak ( Vízügyi Levéltár, Budapest, Dunasor 15) a munkáját.