A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
2. szekció. KLÍMAVÁLTOZÁS ÉS VÍZGAZDÁLKODÁS - 6. Jancsó Mihály (HAKI): Az éghajlatváltozás várható hatásai a magyar rizstermesztésre - a nemesítés eszközei a rizs abiotikus stressz toleranciájának javítására - 7. Dr. Juhász József (Miskolci Egyetem): A klímaváltozás és a mezőgazgaság átalakítása - 8. Dr. Konecsny Károly (OKTVF): A vízjárási szélsőségek változása a Tiszán és mellékfolyóin és az éghajlaváltozás - 9. Dr. Kovács Sándor - Váriné Szöllősi Irén - Tóth Ildikó - Horváth Lajos (KÖTIVIZIG): A 2013. április havi Nagykunsági-főcsatorna vízátvezetés hidrometeorológiai jellemzői - 10. Kovács Zsófia (Pannon Egyetem): Komplex Monitoring rendszerek alkalmazása a vízbázisok védelme érdekében - 11. Lipták Gábor - Albert Kornél - Dobos Endre - Hirling Bálint - Vágó János - Bálint Gábor (VITUKI): Vízfolyások vízhőmérsékleti viszonyainak változása egy regionális légkörzési modell eredményei alapján - 12. Nerpel Balázs (DMRV Zrt.): Vác város települési vízgazdálkodási klímastratégiája
A történelmi Magyarország a Felvidék határának számító város a Dunakanyarban fekszik, a Duna folyam bal partján, a Naszály hegy lábánál. Budapest irányából könnyen megközelíthető autóval a 2-es főúton és az M2-es autóúton, a Nyugati pályaudvarról zónázó vonatokkal, autóbuszon vagy biciklivel a Duna mellett kerékpárúton, nyáron pedig a Budapest és Esztergom között közlekedő kirándulóhajókkal is. A Dunán egész évben közlekedő rév köti össze Tahitótfaluval, így a Duna jobb partjáról is megközelíthető a város. A Váci kistérség két nagytáj, az Északi-középhegység és az Alföld találkozásánál fekszik, területet természetes határként a nagy Duna-ág határolja. A Váci kistérséget a természeti sokszínűséget és gazdagságot a nagytájak jellegzetességeit és az átmenetek és magukon hordozó kistájai sokaságának köszönheti. A Börzsöny valamint a Szokolyai medence erdő borította hegyvidék jellegű területek, ahol számtalan forrás fakad közöttük talán legismertebb a Morgó-patak amely a Dunába torkollik. Számtalan növény- és állatfaj számára biztosítanak élőhelyet. A Cserhát nyúlványain elhelyezkedő, sasbércekkel övezett, vízfolyásokban szegény Kosdi-dombság átmenetet képez a Cserhát és a Duna-völgy síksága között. Az Alföld részét alkotó Duna-völgyi sík két kistája is megtalálható a kistérség területén. A Duna hordalékkúpján elterülő Vác-Pesti Duna-völgyet és a Pesti Hordáiékkúpságot a Duna uralja kiterjedt magas ártereivel. A Börzsöny teljes területe és az érzékeny vizes élőhelyekkel rendelkező területekből 6082 hektárt helyeztek természeti védelem alá (Vác Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2008.). 1. sz. kép A Duna és Vác látképe a Szentendrei szigetről nézve forrás: www.kulturalis-turizmus.hu A Duna melletti területeken több kisebb, erősen ingadozó vízellátottságú és sokszor rossz vízminőségű kisvízfolyások és patakok találhatóak. A Dunába ömlő patakok jellemzője, hogy vízhozamuk néhány óra alatt többszörösére növekedhet hirtelen nagy esőzések, illetve tavaszi hóolvadás alkalmával. Például a Gombás-patak teljes hosszát tekintve jelentős vízfolyásnak tekinthető, azonban egyes szakaszai a többi kisvízfolyáshoz hasonlóan ingadozó vízjárású, alapvetően alacsony vízállású. A terület állóvizekben meglehetősen szegényes, amik vannak azok is a pár darab 10 hektáros rekreációs és horgászati célokat szolgáló tavak (Ligeti-tó, Buki-tó). Léteznek bányászati 2
