A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)

11. szekció. A VÍZGAZDÁLKODÁS TÖRTÉNETE - 1. Bokody József (nyugdíjas): Az 1838-as pesti árvíz az árvíztáblák tükrében - 2. Csath Béla (nyugdíjas): Díszes artézi kútfők az Alföldön

A piac-téri, nevezték Baktay-téri, kutat 1963-ban lebontották, pontosan akként szerelték szét, hogy bármikor helyreállítható legyen, melyet Harmath Péter, a városi vízmű akkori főmérnöke a városház téren fel is állíttatta. (2. kép.) A városi tanács a kút 100 éves évfordulója alkalmából az eredeti helyett nagy költséggel modern felső részt készíttetett. (3. kép.)

A második hódmezővásárhelyi közkutat ugyancsak Zsigmondy Béla készítette. (4. kép) E kor krónikása így mutatta be: „A medence nyolcszögletű, 6 méter átmérőjű, s kalázi homokkőből készült, középen ugyancsak homokkőből faragva 1 méter alapú, s 1,3 méter magas kőoszlop van, mely a medence fölé 0,4 méternyire emelkedik, s ezen a kiemelkedő részen van a kút átellenes oldalán elhelyezett két fekete márványtábla”. Az egyiken „Ezen kutat saját költségükön szülővárosunk népének javára készíttették Nagy András János és felesége Mucsi Mária; Isten áldása legyen a jóltevő adakozókon”. A másik táblán pedig a következő felírás olvasható: „Készítette Zsigmondy Béla mérnök 1883/4 évben. Mélysége 252,5 mtr, vízbősége 24 óránként 10 000 hit”. Ezen az alapon nyugszik a „Kahle és fiai” potsdami gyárosoknál rendelt, bronzozott cinköntvényből készült felső kagylómedence, ameddig a vizet felvezették, s melyből 12 oroszlánfejjel díszített lyukból ömlik ki a víz az alsó kőmedencébe. A felesleg a medencén kívül a Csucsi csatornába folyt, s ezen keresztül a város szélén lévő fürdőbe vezették. Lóczy Lajos szerint: „Ennél szebb és maradandóbb emlékoszlop nincs Magyarországon”.

A kút legutolsó felújítására 2002-2003-ban került sor. (5. kép.)

4. kép 5. kép

Hasonló kiképzésű megoldást találunk az ugyancsak Zsigmondy Béla által a megyeháza előtti Kossuth-téren készített szentesi kútnál is (6. kép), ahol a legalsó kifolyást közvetlenül a nagymedencébe vezették, s két ágra elágazva szolgáltatta a vizet azok részére, akik korsóval jöttek. A középső kifolyásból az alsó nagymedencébe ömlött a víz, s innét merítettek azok, akik hordóval érkeztek. A város ékességének számító öt szobor alakos - a Merkurbotot tartó női alak és a négy vízöntő puttó - többszörös felépítmény Franciaországban, a Duranne-cégnél készült ágyúöntvényből, melynek ideszállítása nagy nehézségekbe ütközött. A franciák ugyanis azt hitték, hogy Szentes Németországban van, s az ágyúöntvényt nem akarták a határon átengedni. Mikor hosszadalmas diplomáciai eljárás során mégis kiderült, hogy Szentes Magyarországon van, engedték csak meg az átszállítást. A kút adatai a felépítményen fel voltak tüntetve.

A kútról a Természettudományi Közlöny egyik korabeli számában ez olvasható:

„Egészségi hatását már most tapasztalja a lakosság és bizonyítja, hogy egyedül az artézi kutak útján szerezhető jó víz javítja a nagy magyar alföld elég rossz hírben álló egészségi viszonyait”.

Ezt a kutat 1934-ben elbontották, feltehetően a Kossuth tér rendezése következtében, majd a Luther tér központjában került felállításra a Kossuth-téri díszkút eredeti szobrának felhasználásával. A szökőkút kompozíció Máté István szobrászművész alkotásaként került erre a helyre. (7. kép.)