A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
10. szekció. SZÁMÍTÓGÉPES MODELLEK ALKALMAZÁSA A VÍZGAZDÁLKODÁSBAN - 9. Dr. Nagy Zsuzsanna (DHI Hungary Kft.): 1D modellek és ami bennük van - 2013.évi hidroinformatikai szemináriumok az MMK támogatásával - 10. Dr. Rátky István (nyugdíjas) - Rátky Éva (Golder Zrt.): Iszapcsapda a Keleti-főcsatorna torkolatánál
Rátky-Rátky Iszapcsabda A digitális terepmodell az 2.ábrán mutatjuk be. Digitális terepmodell x 10ö Zo- mB f-80 82 84 86 88 90 92 94 96 98 100 2.ábra A vizsgált folyószakasz digitális terepmodellje Hidraujikai adatok é_s_ hidraulikai bearányosttás A Kfcs eddigi feliszapolódása hosszú folyamat eredménye. Ha képet akarunk kapni arról, hogy a mostani állapot hogyan fog változni évek, évtizedek múlva, ahhoz ugyanilyen hosszú hidrológiai és hordalékterhelési adatokat kellene ismerni, és ezek birtokában végezni számításokat. Mint azt egy korábbi tanulmányunkban említettük: még nem tudjuk kívánt pontossággal modellezni pl. egy természetes (nemprizmatikus), alluviális mederben vegyes szemösszetételű - igen finom és durva szemeket is tartalmazó - szállított hordalék mozgását, mederfenékkel való kölcsönhatását. Alluviális medrekben a morfológiai változás - nagyobb árhullámok okozta nagyobb átrendeződések mellett - általában igen hosszú folyamat. Egy-egy beavatkozás, folyószabályozás több évtized alatt fejti ki hatását. Nem ritka, hogy 20 évre előre kellene becsülni egy beavatkozás hatását. A rendelkezésre álló numerikus modellek pontossági és stabilitási okokból általában nagyon kis diszkretizációs időlépcsővel tudnak csak számolni (út < 60 s, de nem ritka az 5 s sem). Ha a vizsgálni kívánunk egy 20 éves jelenséget, akkor ez 108 nagyságrendű számítási időlépést jelentene, ami még a mai számítógép kapacitások mellet is igen nagy nehézségekbe ütközik.” (Rátky-Rátky 2012) A fenti nehézségek miatt csak egy-két éves jelenséget vizsgáltunk. Rendelkezésünkre álltak Tiszalök-felső és -alsó vízmérce szelvényeiben több év észlelt vízállás adatai. Becsült Q-H görbe alapján előállítottuk a számításunk legfelső tiszai szelvényére a 2004. évi vízhozam idősort, Q(t)-1 mint felső határfeltételt. Alsó határfeltételként a Tiszalök-felső vízmérce észlelt vízállás-idősorát, H(t)-t írtuk elő. A 2004. évre nem állt rendelkezésünkre a Kfcs-be beengedett vízhozam idősor. Pennanens vízkivétel felvétele helyett reálisabbnak tartottuk ha, - nem is ugyanazon időszak, de legalább - egy tényleges éves vízhozam idősort veszünk fel, amely tükröz egy éven belüli szezonális (téli, nyári, öntözési) vízigény változást. A torkolattól 4+700 m-re lévő a Tiszavasvári és a Nyugati-főcsatorna bevezető műtárgyainak táblaállásai alapján becsült vízhozamok, a torkolathoz közel eső 0+520 m-es számítási szelvényünkre való átvitele, a hirtelen ingadozások miatt numerikus instabilitást okozott. Ezért hosszabb rövidebb időre kiegyenlített, átlagos vízhozamokat adtunk meg a Keleti-főcsatorna határfeltételi szelvényére. Rendelkezésünkre állt a Tiszavasvári hajózsilipnél és a Nyugati beeresztő zsilipnél a 2009. év napi Q(t) idősora (T1KÖVIZIG 2010/b). Ezt az idősort úgy tekintjük, mint egy ’átlagos’ év
