A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
10. szekció. SZÁMÍTÓGÉPES MODELLEK ALKALMAZÁSA A VÍZGAZDÁLKODÁSBAN - 5. Laurinyecz Pál (KÖVIZIG): A Római-parti mobilgát hatása a Duna nagyvízi lefolyási viszonyaira
Laurinyecz P. Római part 2D modell A RÓMAI PARTI MQBILGÁT HATÁSA A DUNA NAGYVÍZI LEFOLYÁSI VISZONYAIRA LAURINYECZ PÁL 1. Előzmények, a terv tárgya A hajdani Aquincum polgárairól elnevezett partszakasz az Újpesti vasúti hídtól Pünkösdfürdő hajóállomásig terjed, magában foglalva a Kossuth Lajos üdülőpartot, valamint a Királyok útja - Nánási út közötti területet (1. ábra). Az 1953 évi árvíz során épült meg a Nánási út és a Királyok útja mentén futó jelenlegi védtöltés. Ez a védmű nem tekinthető kiépítettnek sem magassági sem keresztmetszeti értelemben továbbá állékonysága sem kielégítő. 1981-re készült el a Duna mellett futó Békásmegyeri lakótelepet is védő Pünkösdfürdői töltés. A védmű hagyományosnak tekinthető homogén földmű, amely a Barát-patak - Pünkösfürdő utca közötti 1729 m hosszan illeszkedik a Szentendrei Duna szabályozási vonalához. Azonban a Pünkösdfürdő utca - Pók utca közötti mintegy 70 ha-os területet jelenleg semmi sem védi az árvízi elöntéstől, az elöntések rendszeresek. Budapest főváros önkormányzata 2011 júniusában döntött a Római partot védő árvízvédelmi mű megépítéséről, aminek a tervezésére szerződést kötött 2012 augusztusában a gyulai székhelyű Erbo-Plan Kft-vel. A műszaki megoldás, amely a Nánási út-Királyok útja mentén található jelenlegi árvízvédelmi töltéstől a Duna felé eső mintegy 70 ha-os terület ármentesítését biztosítja szivárgáscsökkentő résfallal kiegészített alumínium anyagú mobil árvízvédelmi fal. Jelen tanulmányban arra keressük a választ, hogy a Római part ármentesítése milyen hatással bír a Duna nagyvízi levezető képességére. Megvizsgáljuk hogyan alakul a Duna vízfelszín eloszlásainak a különbsége, vagyis a kétdimenziós duzzasztás elolszlás valamint a vízsebességek és a fajlagos vízhozam térbeli eloszlását is elemezzük, hogy milyen mértékben változnak az áramlás jellemzői a tervezett beavatkozás hatására. A hidrodinamikai modellezéshez a River2D modellt használtuk és a következő vizsgálat változatokat elemeztük:- Duna kisvízi hozamának modellezése (a meder érdesség kalibrálása és validálása)- Duna árvízi (2006. évi) modellezése a tervezett beavatkozásokkal és nélküle- Duna árvízi modellezése az 1%-os valószínűségű vízhozamával a tervezett beavatkozásokkal és nélküle.- 1 -
