A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)

9. szekció. VIZES ÉLŐHELYEK VÉDELME - 5. Dr. Fekete Endre - Vidács Lívia (ATIVIZIG): Egy sikeres holtág-rehabilitáció tíz éve - 6. Halasi-Kovács Béla - Györe Károly - Dr. Józsa Vilmos (HAKI): Kisesésű, közepes és nagy folyókon létesítendő hallépcsők környezeti igényeinek vizsgálata a körösladányi és békési hallépcső példáján - 7. Prof. Kiss Keve Tihamér (MTA Ökológiai Kutatóközpont) - Vad Csaba Ferenc (ELTE) - Horváth Zsófia (WasserCluster Lunz) - Tóth Bence (MTA) - Földi Angéla (Debreceni Egyetem) - Barreto Sára (Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség) - Szilágyi Zsuzsanna (ELTE) - Ács Éva (MTA Ökológiai Kutatóközpont): A fitoplankton és a fitobentosz diverzitása az ócsai Öreg-turján néhány vízterében

0 1 2 3 4 5 6 7

F0719

K0719

A0719

F0817

K0817

A0817

F0911 J] K0911 A0911

+

mg/l

0 5 10 15 20 25 30

fajszám

■ Chlor

□ Eugl

□ Crypto

□ Bacill

□ Xanth

□ Chrys

□ Cyan

• Fajszám

7. ábra. A fitoplankton mennyiségének (biomassza mg/1) alakulása a mélységi eloszlások vizsgálatánál (F - felső-, K - középső-, A - alsó réteg; a rendszertani csoportok rövidítését

lásd a 4. ábránál).

Az ábrán jól látszik, hogy a mélységi vizsgálatok során mindig a felszín közeli rétegben volt legkisebb a fitoplankton biomasszája. Ezt a három felső mintát a korábbi Ö2-es mintákhoz csatoltuk, mivel azokat is felszín közeléből gyűjtöttük. Ennek az új grafikonnak az alapján a lápszem fitoplanktónjáról azt mondhatjuk, hogy 2011 júliusában a lápszem felszíni rétegében a cianobaktériumok domináltak {Planktothryx aghardii, Cyanothece aeruginosa), ez különösen a július 19-i mintánál volt hangsúlyos (a teljes biomassza 90 %-át adták). Augusztusban itt jelentéktelen volt a fitoplankton mennyisége, de szeptember 11-én ismét nagyobb volt. Ekkor a cianobaktériumok mellett egy Cryptophyta faj (Cryptomonas ovata) és az Euglena viridis Ehrbg. (Euglenophyta) emelhető ki.