A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
9. szekció. VIZES ÉLŐHELYEK VÉDELME - 1. Dr. Ács Éva (MTA Ökológiai Kutatóközpont ) - Terenyei Eszter (Debreceni Egyetem) - Grigorszky István (Debreceni Egyetem) - Andjelka Plenkovič-Moralj (University of Zagreb ) - Várbíró Gábor (MTA Ökológiai Kutatóközpont ) - Földi Angéla (Debreceni Egyetem) - Prof. Dr. Kiss Keve Tihamér (MTA Ökológiai Kutatóközpont ): Magyarországi és horvátországi karsztos vízfolyások kovaalga közösségének vizsgálata összefüggésben az EU VKI-val.
1. táblázat. Az indexhatárok az egyes típusokban (Ács et al. 2012-ből kiemelve) típus Kova Típus leírás index H/G index G/M index M/P Index P/B metrika 2 2 HvMDki 13,9 11,2 9,4 7,5 IP SITI 3 2 HMDko 13,9 11,2 9,4 7,5 IP SITI 5 3 DvMDko 13,4 11 8,3 6 IP SITI 1. ábra. Mintavételi helyek a Tárkányi- és az Eger-patakon EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 2., 3. ésHR-9. típusba tartozó vízfolyások vizsgálata A vizsgált vízfolyások közül az Egervíz Hegyesdnél, a Tárkányi-patak felső szakasza a Szikla-forrással és 4 horvátországi vízfolyás (Kriz, Bjela, Crna, Gorski) volt kiváló állapotú a kovaalga összetétel alapján. A klaszter analízis (2. ábra) során egy csoportba kerültek a kiváló állapotú Egervíz (Hegyesdnél) és az ugyancsak kiváló állapotú horvátországi vízfolyások. A Tárkányi-patak mintavételi helyeinek elkülönülése megfigyelhető volt. Az ordinációs diagramon (3. ábra) ugyancsak jól látszik a Tárkányi- és az Eger-patak mintáinak különválása, valamint a 2-es és 3-as típus mintáinak az átfedése. Várbíró et al (2012) 3
