A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)

8. szekció. VÍZÉPÍTÉS - 8. Simon Elek (Fővárosi Vízművek Zrt.): Víztermelési műtárgyak a felújítása

Víztermelési létesítmények felújítása az FV Zrt-nél Új technológiák

gépház védelmét szolgáló kerítés - hiányzó rész lezárása betét gerendákkal

A 2006-os árvíz után elindult egy stratégiai program a pontszerű létesítményeink védelmére mely a 2009-es évig megvalósult.

A második fő stratégia fejlesztés a vonalas létesítményeink védelme, vagyis a csatornahálózat. Csatornahálózatunk több mint 160 km hosszúságú , jelentősebb része közvetlen árvízi hatásnak kitett területen helyezkedik el.

A csatornahálózatunk megjelenése a lakosság jelentős részében gát jelleget éreztet mely helytelen megítélést és képzetet ad.

Fontos koncepcionális váltás a csatornák földtöltésének megítélésében: NEM GÁTAK, hanem hő és mechanikai védelmet nyújtó földtöltések.

Ezért nem is kezelhetjük úgy, mint torlasztó műveket.

A vízellátás biztonsága érdekében szükséges az árvíz hatásait mérsékelni a csatornarendszereken, Ennek legjobb és leghatékonyabb módja az árvízi hatás kiegyenlítése a csatornarendszer mindkét oldalán.

Az árvíz kockázatainak kézbentartása érdekében a vízszint kiegyenlítés csak irányított lehet.

Ezen feladat megvalósítására 2009-től elindult egy surrantó projekt melynek célja a csatornahálózat torlasztó hatásának csökkentése és ez által a rendszer árvízi kockázatának elhárítása.

A tervezésnél a fő vezérlő elv az egyen szilárdság elve mely területenként csökkenti a kockázatot azonos szintre a rendszeren. Ez több ütemre való bontását eredményezi a beavatkozási tervnek.

A surrantok bevezetése saját FV Zrt. erőforrásból történt a hidraulikai modellezéstől a tervezésig. Legjelentősebb megvalósult surrantó Dunakeszin a Balpart ll-től induló csatornarendszerünk védelmét szolgálja.

11