A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése (Gödöllő, 2013. július 3-5.)
8. szekció. VÍZÉPÍTÉS - 6. Dr. Major János (Debreceni Egyetem, SZIE): Újszerű technológiai megoldások alkalmazási tapasztalatai a termál-vízépítésben - 7. Dr. Póta Béla (nyugdíjas): Az újbudai Feneketlen-tó vízpótlásának környezet- és energia kímélő vízépítési javaslata
A klímaváltozással magyarázható jelentős vízszintsüllyedések miatt, a Feneketlen tó „használata” 2010 körül ismét a közérdeklődés előterébe került, amit a politikusok gyorsan meg is lovagoltak. Az egykori Szent Imre városban közismerten sok műegyetemi gyökerű személy lakik, akik ösztönzésére r Szlabóczky Pál egy tanulmányt készített a Mérnök Újság (2010/6-7) számára. A cikk jelentős rövidítéssel és nem a saját fényképekkel jelent meg, ezért Szerző a Hidrológiai Társaságban 2013 február 19.-én egy előadást tartott, ahova meghívtuk a vélt kerületi illetékeseket. A tó hidrogeológiai környezetére is kiterjedő előadást követő beszélgetés során kiderült, hogy az egyik MÉLYÉPTRV utódszervezet közreműködésével újabb tanulmány, kutatási terv készült a tó rehabilitációjához, amely fővállalkozója a FŐKERT Zrt. Ez alapján néhány talajvíz észlelő kút már le is mélyült (4. kép). Ezekben majd a száraz időszaki duzzasztás hidrogeológiai hatását követhetik. Máshol is előfordult, hogy kifejezetten víz-, illetve mélyépítő mérnöki munkákat kertészeti vállalkozó nyert el... A fentebb említett társulati beszélgetésen felmerült, hogy a Hidrológiai Társaság ez évi vándorgyűlésén ismertessük a vízpótlási javaslat vízépítő mérnöki elemeit. Feladat A Feneketlen-tó zavartalan, közhasznú működésének három alapvető feltétele: a) Legalább 5-6 ezer m3-nyi toxikus fenékiszap szivattyús eltávolítása, szikkasztás és meszezés utáni kertészeti hasznosítása, tekintettel a közeli Kertészeti Egyetemre. b) Szárazidőszaki vízpótlások, figyelemmel a tó „félsós” vizére. Idézve Papp Ferenc - Vitális György Magyarország műszaki földtana (1967) szakmérnöki jegyzetből: (A Kiscelli Agyag) „Az erőteljes erózió következtében bemélyedéseket rejt magába... ilyen helyeken talajvíz tó tételezhetőfel, és itt az oldott szulfát mennyisége jelentékeny. ” c) A part menti nádpadka koszorú évenkénti megújítása. A javaslatunkban szereplő megoldás alapvető feltétele az a kedvező adottság, amit a viszonylag tiszta hegyoldali villanegyed úthálózata nyújt, az onnan lefolyó nyári félévi csapadék vizekkel, valamint a régi leírásokból ismert és napjainkban is nyomozható hegylábi talaj-, hasadékvizekkel. Idézve Horusitzky Henrik 1938-as tanulmányából: „Meglehetősen sok víz folyik itt le a Szent Imre Herceg út (Villányi út) felé, ami a ...Nagyboldogasszony plébánia helyén ...építkezés alkalmával észlelhető volt.” „...a hegyoldalon mindenfelé észlelhető volt az egykori fúrásokban talajvíz, átlagosan 3 m mélységben. ” (Hidrológiai Közlöny 1938). A Ciszterci gimnázium vízvédelme céljából annakidején épített forrás-drén napjainkban is felismerhető, de erre utal ezen a szinttájon, a távolabbi Köbölkút utcanév is. (Erre a vízforrásra annakidején egy volt kollégánk felmenői bulgár kertészetet telepítettek.) 2
