A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)
6. szekció: Vízépítés - Rácz Tibor - Bana Zsolt - Székely Árpád - Dr. Szilágyi Mihály (Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.): Csapadékmérő hálózat fejlesztése Budapesten
időszakban is létezett Budapest területén hasonló sűrűségű mérőhálózat, azonban az akkori technológia csak a napi csapadékösszegek regisztrálását tette lehetővé, ami az egyes csapadékesemények részletes vizsgálatára nem alkalmas (Probáld, 1974). Ennek révén 2007. decemberével kezdődően a hálózatunkat 35 állandó üzemű mérőhelyig fejlesztettük. A mérésekre szolgáló eszközöket külön fejezetben írjuk le. Itt előszóban csak arra szeretnénk kitérni, hogy a hálózat térbeli kialakítása mellett a szinoptikus mérések végrehajtásának biztosítása, így azonosan járó órákkal bejelző, dátumpecsételt adatokat nyújtó berendezésekre volt szükségünk. Az adatok begyűjtése, mint technikai kérdés is jelentős feladat volt, mely mára lényegesen leegyszerűsödött. Eleinte memóriakártyára írta a mért adatokat a készülék, melyeket időről időre gyűjtöttek be kollégáink. Ez az állomások számának növekedésével meglehetősen körülményesnek bizonyult. Emiatt kerestük a távbejelzésű rendszer kialakításának módját. Mára GSM adatforgalmazással, közel valósidejű adatforgalom áll rendelkezésünkre, így a város egyes részein detektált szélsőséges eseményekről hamar tudomást szerezhetünk. A rendszer próbaüzeme 2007-ben indult, a mérők kihelyezése így folyamatosan nőtt, illetve az előadódó műszaki nehézségek kiküszöbölése miatt időről időre változott. Sok problémát okozott a rendszer energiaellátása, mely eleinte nagyteljesítményű elemek révén lett kialakítva. Mára ezt, már a GSM kapcsolat miatt is, állandó üzemre alkalmas, akkumulátorral ellátott napelemekkel biztosítottuk, így mérőink időkorlát nélkül kint lehetnek, pusztán alkalmi ellenőrzésük szükséges. 2. A műszerek felépítése és az adatok feldolgozása A kialakított rendszer a főváros különböző pontjaira kihelyezett mérőműszerekből és az adatok fogadását, feldolgozását végző, az FCSM Zrt. telephelyén elhelyezett szerverekből épül fel. A kihelyezett műszerek négy fő részből állnak: 1. váz 2. mérőhenger 3. központi egység (mikrokontroller) és akkumulátorok 4. napelem A csapadékvíz összegyűjtését és a lefolyó vízmennyiség mérést végzi a 170,5 mm átmérőjű mérőhenger és az ebben található billenő kanál. A kanál lebillenése esetén az így keletkezett impulzus a központi egységbe továbbítódik. Ez egy IP67-es szabványú szerelődobozban helyezkedik el az akkumulátorokkal együtt. A kontroller egység végzi az adatok tárolását, továbbítását, az akkumulátor töltöttségének figyelését és így a töltésük vezérlését is. A kontroller és az akkumulátor specifikációjuk szerint szélsőséges időjárási körülmények között is működőképesek maradnak, amit az idei február szokatlanul hideg időjárása bizonyított is. A kontroller kétféle kommunikációs módban tud működni. Normál kommunikációs módban az akkumulátor kímélése érdekében naponta háromszor létesít GPRS kapcsolatot a központi szerverrel. Gyakorított kommunikációs módban, ha a tíz percen belüli csapadékmagasság meghaladja a 0,2 mm-t, minden egész tíz percben megpróbál kommunikációt létesíteni. Sikeres kommunikáció estén elküldi a beérkezett impulzusszámot, a mért akkumulátorfeszültségeket, majd törli a memóriáját. Sikertelen kommunikáció esetén az adatok tovább tárolódnak a műszer memóriájában, majd a következő sikeres kapcsolat estén kerülnek a szerverre. A szerverre érkező adatokat a fogadóprogram egy MySQL adatbázisba továbbítja. Az adatbiztonság miatt ezt azonnal tükrözzük egy másik szerverre és ezt a tükrözött, másodlati adatbázist használja az adatfeldolgozó program a későbbiekben. 2
