A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)
6. szekció: Vízépítés - Kisely Tamás (MÉLYÉPTERV Kultúrmérnöki Kft.): Paksi Atomerőmű melegvíz-csatornáján telepítendő rekuperációs vízerőmű bemutatása
A Dunába bevezetendő vízmennyiség ajelenlegihez képest nem változik, a vízerőműi működés miatt a sebességek módosulnak. Az atomerőmű által kibocsátott vízmennyiség és a Duna vízállás függvényében változik a turbinák működése, a vízerőmű energiatermelése, különböző kilépő sebességek állnak elő. A turbinák 85,00 mBf és 91,00 mBf szintű alvízi (azaz Dunai) vízállás között működnek. A hidraulikai számítások alapján a kilépő vízsebességek (a szívócső) végénél: a Dunai vízszinttől függően 3-4 m/s, amely sebességek az energiatörő után kb. 5-10 m-el már lecsökkennek 1-1,5 m/s értékre, amely a mostani Dunába belépő sebességgel közel azonos. Azért, hogy a nagy sebességgel kilépő víz az energiatörő után a medret ne mossa ki, ne okozzon aláüregelődést, az energiatörő szélső falánál vasbeton fenékküszöböt terveztünk. A fenékküszöb 82,60 mBf tetőszintű, 1:3 oldallejtéssel. A turbinák működéhez szükséges, hogy 85,00 mBf víztakarás legyen. Ahhoz, hogy a turbinák víztakarása alacsony, 85,0 mBf alatti Duna vízállásnál is biztosított legyen a Duna- mederbe egy fenékküszöb építését irányoztuk elő 83,50 mBf szinttel, az energiatörőtől 22-40 m távolságban. A fenékküszöb csatlakozik a meglévő É-i oldali sarkantyúhoz, iránya követi a Duna folyásirányát. A mű a hajózási útvonalon kívül marad. Az energiatörő és a fenékküszöb közti mederrészt 82,12 mBf szintre rendezni kell. A bevezetéshez az utócsatorna (alvízcsatorna) oldalrézsűit is alakítani kell. A Dunai bevezetéssel kapcsolatos kérdéseket a meder kezelőjével az ADU-KÖVIZIG szakembereivel előzetesen egyeztettük. A Dunai bevezetés terv szerinti kialakításához az energiatörő előtti mederrészt rendezni kell. Az ott lévő különböző szintű és anyagú kőszórást ki kell emelni, hogy a tervezett szintű és min. 1,0 m vastagságú kőszórás beépíthető legyen. Ugyancsak rendezni kell a tervezett utócsatorna két oldalán is rézsűket. Ezt követően lehet megépíteni a fenékküszöböt. A vízépítési kőmunkákat a Dunából uszály segítségével lehet elvégezni. 3.6.4 Villamos épület A villamos épület a vízerőmű mellett kerül létesítésre. Az épületben a tartalék betáplálás, a főtranszformátor, és a vízerőmű háziüzemi rendszere kap helyet. A villamos épület a gátkorona szinten, szabadon álló épület, padlószintje + 96,30 mBf. A „D”-i lépcsőház kijárata a villamos épületben kapott helyet, mely járható kábel alagúttal köti össze a galériával. Földszintes falazott szerkezetű épület. Alaprajzi befoglaló mérete:17,9x8,0 m. Az épületben a transzformátorok és kapcsoló-szekrényeken kívül az időszakosan jelen lévő kezelőszemélyek részére tartózkodó hely, valamint kéziraktár és akkumulátor helyiségek nyernek elhelyezést. 3.7 Építési feltételek A vízerőmű létesítésének alapfeltétele, a meglévő energiatörő műtárgy három, hosszirányú szektorában való szakaszos megépítés úgy, hogy amíg az egyikben (a melegvízcsatorna vizének és a Duna vizének kirekesztése mellett) épül a szerkezet, a másik kettőben zavartalan a melegvízcsatorna vizének kivezetése a Dunába. Ezt a műveletet újabb szektor szárazzá tételével még kétszer kell majd megismételni. Az építési munkák kezdeti fázisában a munkaterületet a magas Duna vízállás eláraszthatja, ezért fontos a munkavégzés időzítése a Duna várható vízjárásához igazodva. Mivel a tevékenységnek figyelembe kell venni a mindenkori Duna vízszintet is, célszerűnek látszik, hogy a technológiai szerelés csak a három csatorna szerkezetépítési munkáit követően történjen, amikor a végleges zsiliptáblák már kellő védelmet tudnak nyújtani az elárasztás ellen. 3.8 Építési sorrend A) Munkaterület előkészítése 14
