A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)
3. szekció: Felszín alatti vizek - Dr. Scheuer Gyula: A dél-bükki Kács-Sály-i hűvös és langyos karsztforrások nyomelemei
származásilag a környék vulkánosságával állhat kapcsolatban, mégpedig a hidrotermás tevékenységgelösszefüggésben keletkezett pl. fluorit telérekből, amelyek a tároló kőzeteit átjárják. A fentiek szerint az összehasonlító vizsgálatok alapján még az alábbi következtetések tehetők: A vizsgált Kács- Sály-i források nyomelemtartalma származásilag és vízkörforgalmilag átmenetet mutat a karsztforrások felé. Viszont hőmérsékletük már a hűvös és langyos hévizekre jellemző. Ebből következik, hogy a forrásterületen és környezetében a dinamikus hőforgalomban határozott többlet jelentkezik. A többlet hő felmelegíti ugyan a vizeket, de nem idéz elő áramlási pályák mentén a kapott hővel arányos nyomelemnövekedést. Tehát határozott hőtöbblet van a bükkaljai hévízrendszer ezen a részén, amely azonban nem okoz lényeges mennyiségi növekedést a makro- ésnyomelemekben. A Budapest környéki, így a békásmegyeri Attila-forrás (18°C) és a tatai Fényesforrások (20°C) vizei a Kács- Sály-i forrásoknál lényegesen gazdagabbak nyomelemekben, pedig hőmérsékletük lényegében megegyezik. Így például a bórnál a növekedés 6-10 szeres, a stronciumnál közel ötszörös a fluornál pedig 6-7 szeres. Ebből az a következtetés vonható le, hogy a békásmegyeri és a Fényes-források megújuló víz és hőforgalmán belül a nyomelemek mennyiségi növekedésében a dinamikus hőforgalomnak sokkal kisebb szerepe van, mind az áramlási pályák menti egyéb tényezőknek. Vagyis ennél a karsztrendszernél a langyos forrásoknál a nyomelemek feldúsulásában határozott többlet jelentkezik a rendszer megújuló hőforgalmához viszonyítva. Ebből az valószínűsíthető, hogy a békásmegyeri Attila-forrás és a Fényes-források mélyebb vízkörforgalomhoz kapcsolódnak és nyomelemekben gazdagabb áramlási pályákkal állnak összefüggésbe. Így ezek a karsztvizek sokkal gazdagabbak nyomelemekben, mind amelyet hőmérsékletük indokolna. Ebből az valószínűsíthető, hogy a rendszerben relatív hőhiány van az oldott nyomelemekhez viszonyítva. Mellékelek továbbá a Kács-i forrásterületről és a vizsgált forrásokról, illetve vizekről 6 képet. Hálásan köszönöm Gondárné Söregi Katalinnak a vízminták begyűjtésében nyújtott segítségét. Elismerés illeti meg Pentelényi Antalt az ábrák szakszerű elkészítéséért. Meg kell köszönnöm még Cossuta Mártonnénak és lányának, Szilviának a szöveg gépelését és tanácsaikat. 6
