A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)
3. szekció: Felszín alatti vizek - Mohácsiné Simon Gabriella - Tardos András (ÉDUVIZIG): Üzemelő sérülékeny és távlati vízbázisok biztonságba helyezési és biztonságban tartási helyzete az ÉDUVIZIG és NEKI kirendeltség működési területén
gazdasági feltételekkel nem lehet biztosítani, a területet jövőbeni vízbázis telepítésre alkalmatlannak találták és a távlati vízbázis feladásra került. Sajátos felszín alatti potenciális szennyező források a karsztterületen a mélyművelésű bányák, illetve a felhagyott bányatérségek öregségi vizei. A tatabányai vízaknáknál az öregségek vizében és az alájuk nyúló csapoló vágatokban magas vas és mangán koncentrációt mértek. Azt tapasztalták, hogy a vízszintek emelkedésekor a vas koncentráció is emelkedett, vízszintcsökkenéskor és stabil időszakokban a vas csökkent. Megállapították, hogy változékony termelésnél jobban mobilizálódik az öregség vize, ezért védelmi intézkedésként a tervező egyenletes hozamtartást javasolt. A karsztos területen két esetben fordult elő, hogy felszíni vízfolyás szennyezett vize szennyező forrásként jelenik meg a karszt-vízbázisra nézve. Tardos területén a nitrátos talajvíz által táplált Bikol-patakból beszivároghat a víz a karsztvíztárolóba. Itt közvetlen szennyezést nem mutattak ki. Sárisápon viszont az Unyi-patakból szennyezett (nitrát, szulfát, bakteriális szennyezés) víz került időszakosan a karsztakna vizébe. A biztonságba helyezési terv a patakmeder vízzáró burkolását javasolja a belső védőterületre eső szakaszon. A vízbázis védőterületeken áthaladó utakról származó olajszennyezések elkerülése érdekében több terv is javasolja az utak menti csapadékvíz elvezető árkok vízzáró burkolását és olajfogók alkalmazását. ( pl. Révfalu, Pilisszentlélek) Kijelölő határozatok kiadásának helyzete A biztonságba helyezés akkor valósulhat meg, ha a felmérések során megfogalmazódott szükséges intézkedések hatósági úton előírásra kerülnek. Ennek első feltétele, hogy a védőterület kijelölő határozatok kiadásra kerüljenek. A területünkön levő vízbázisokra a diagnosztikai beruházások zöme 1997-2003 között lezajlott, amelyek a központi finanszírozásban még elindulhattak. Némelyik elhúzódott finanszírozási gondok miatt. A beruházások lezárása és a dokumentációk átadása után az üzemeltetők legnagyobb része rövid időn belül beadta a vízügyi hatósághoz határozathozatal céljából. A távlati vízbázisokra vonatkozó terveket a vízügyi igazgatóság szakágazati osztálya terjesztette fel a hatósághoz haladéktalanul. A hatóság a védőidom kijelölő határozatokat több éves késéssel adta ki, illetve néhány esetben a mai napig nem született határozat. Kijelölő határozatok intézkedésekre vonatkozó előírásai és végrehajtásuk A hatóság a kijelölő határozatban a 123/1997-s KHVM rendelet mellékletében megfogalmazott, az egyes védőterületekre vonatkozó előírásokat írja elő általánosan, kiemelve esetleg a védőidom tervezője által legfontosabbnak tartott előírásokat.- illegális hulladéklerakók megszüntetése- vízbázis védőterületével érintett település/településrész csatornázása, illetve a már meglévő hálózatra való rákötés. (Amennyiben a rákötések minél nagyobb arányban történnek úgy csökken az esetleges szennyezések utánpótlódása, minek következtében az állapot javul.)- félévenkénti terepbejárás és jegyzőkönyv készítése az illegális hulladéklerakókról, valamint az engedély nélküli üzemeltetések rögzítése. Kérdés, hogy ehhez jogkör párosul- e akár a vizignél, akár a NeKI-nél? Az üzemeltető annyit tud tenni, hogy bejelenti, ha valamit észrevesz.- belső védőövezet kijelölése minden esetben kötelező. A belső, 20 napos védőterület a vízkivétel üzemeltetőjének tulajdonában kell legyen. Ahol a beadott tulajdoni lapokból az 4
