A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)
2. szekció: Területi vízgazdálkodás - Szalai József (VITUKI Nonprofit Kft.) - Nagy György (ADUVIZIG) - Will Zoltán (Dataqua Elektronikai Kft.): A Duna-Tisza köze talajvízjárásának alakulása az elmúlt évek hidrometeorológiai eseményeinek tükrében
2011. februárban az egykori, már feltöltődött tómederben - ma semlyék - a hó és jég alatt - az 1960as évekhez hasonlóan - belvíz-elöntés figyelhető meg, ami az elvezetés és a párolgás következtében tavaszra eltűnt a területről. Nyáron - a nedves réten - dús fű nőtt, amit ekkor még nagyrészt lekaszáltak. 9. Összefoglalás A Duna-Tisza köze, ezen belül a Hátság, mint különleges vízháztartású terület felszín alatti vízkészletének és a vizek mennyiségi állapotának megfigyelése és értékelése szempontjából kiemelt figyelmet érdemel. Különösen akkor, ha a talajvízszint-csökkenés a globális éghajlatváltozás során bekövetkező, valószínűsíthető változásokról jelenleg rendelkezésre álló információkat, mint további kockázatnövelő tényezőket is figyelembe vesszük. Az időjárási szélsőségek valószínűségének növekedése - belvíz-elöntések, aszály kialakulása, illetve ezek előrejelzése - időben sűrűbb felbontású, lehetőség szerint rövid elérési idővel rendelkezésre álló adatokat igényel. A KEOP-2.2.2. pályázat keretében megvalósított, a törzshálózati gyorsadat-szolgáltató kutakat érintő automatizálással ezek a feltételek biztosíthatók a naponta lekérdezett, s az Operatív Hidrológiai Modulban röviddel ezt követően elhelyezett adatok rendelkezésre állásával. Az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság működési területén végzett vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a kihelyezett eszközök megbízhatóan működnek, mind a mérések, mind pedig az adattovábbítás zavartalannak tekinthető. A 2009 őszén kezdődött s 2010-ben folytatódó csapadékosabb időszakban az alacsonyabban fekvő területeken jelentős talajvízszint-emelkedés és belvíz-elöntés alakult ki. A magasabb területeken nagyobb mélységben elhelyezkedő talajvízszint esetében jelentős időbeli késéssel a korábbi évekhez képest számottevő emelkedés mutatkozott. A Hátságot még ma is érzékenyen érintő talajvízszint-süllyedés időben változó intenzitású, több háttértényező által irányított folyamat. A talajvízszint csökkenése, az utóbbi évtizedben megfigyelt szélsőséges változása mind a természeti környezet, mind pedig a mező- és erdőgazdaság számára kockázatot jelent. A talajvízszint-süllyedés hatásának mérséklése, a megoldások keresése, a kockázatok csökkentése a talajvízjárást befolyásoló háttértényezők ismeretében komplex vizsgálatoktól várható. Hivatkozott irodalom: Bulla, B. (1962). Magyarország természeti földrajza, Tankönyvkiadó, Budapest. Hoyk E. (2006): A szárazodás hatása a vegetáció alakulására a homokhátsági szikes tavak példáján. In: Táj, környezet és társadalom Ünnepi tanulmányok (Keveiné Bárány Ilona professzor asszony tiszteletére), SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék, SZTE Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék, Szeged, Szerkesztette: Kiss A., Mezősi, G., Sümeghy, Z. Hajdú-Moharos, J. & Hevesi, A, (1999): A kárpát-pannon térség tájtagolódása. Pannon Encyclopaedia Magyarország földje (Pannon Encyclopaedia The land that is Hungary - geology, geography and cartography of Hungary and its surroundings) Karátson, D., pp. 274-284. Kertek 2000 Publishing House, Budapest, Hungary, ISBN 963-85792-3-4
