A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)

2. szekció: Területi vízgazdálkodás - Szalai József (VITUKI Nonprofit Kft.) - Nagy György (ADUVIZIG) - Will Zoltán (Dataqua Elektronikai Kft.): A Duna-Tisza köze talajvízjárásának alakulása az elmúlt évek hidrometeorológiai eseményeinek tükrében

időszak átlagértékénél magasabb talajvízszint csak a Duna-Tisza közi síkság északkeleti és keleti peremvidékén, továbbá ez utóbbihoz kapcsolódóan Dél-Tisza völgy északi részén alakult ki.

Az 1971-2000. közötti időszak április havi átlagos és a 2012. április közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása

Adatforrás: Vízügyi Igazgatóságok

Jelmagyarázat (cm>

12. ábra: Az 1971-2000 közötti időszak április havi átlagos és a 2012. április havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása

7. A felszínközeli vizek monitoring-állomásainak automatizálása

7.1. Az automatizálás indokoltsága

Az Európai Közösség által meghirdetett vízpolitika, Víz Keretirányelv (VKI, 60/2000. EK.), melynek egyik kitűzött célja a felszíni és a felszín alatti vizek jó állapotának elérése és annak fenntartása a továbbiakban. A jó állapot eléréséhez szükséges teendők megfogalmazása azonban a vizek jelenlegi állapotának megismerését igényli, mind mennyiségi, mind pedig minőségi szempontból. A mennyiségi felmérés eszköze a megfelelően kialakított, felszerelt és üzemeltetett monitoring-rendszer, magyarul észlelőhálózat. Ennek feladata nemcsak a jó állapot elérését célzó beavatkozások megalapozásának elősegítése, hanem annak elérését követően, a fenntartás időszakában a folyamatos monitorozás is.

A vizek mennyiségi állapotának, változásának kötelezettségét az 1995. évi LVII. törvény - a vízgazdálkodásról (Vgt) írja elő. A vízkészletek vízmérleg-elvű számontartásának egyik alapeleme a felszín közeli vizek mennyiségi adatait mérő hálózat folyamatos működtetése, azaz a talajvízszint-észlelő hálózat fenntartása.

A Víz keretirányelv (VKI) ország-jelentése (2007) 1659 pontot jelölt meg és nevesített, amelyek célja a felszín alatti vízkészletek mennyiségi számbavételéhez elengedhetetlenül szükséges vízszint-adatok szolgáltatása. Ezen belül 400 észlelőhely megőrizte több évtizedes kiemelt szerepét: ezek az úgynevezett gyorsadat-szolgáltató törzshálózati észlelőkutak, melyek az operatív értékelési és előrejelzési feladatok megoldásához nélkülözhetetlen adatokat szolgáltatják. (Ezek közé tartozik minden hónap első napjaiban közreadott Integrált vízháztartási tájékoztató és előrejelzés is.) A gyorsadat-szolgáltató kutak adataira támaszkodó feladatok folyamatosságának biztosítása a minél rövidebb időn belüli, megbízható és