A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)
1. szekció: A vízkárelhárítási szakterület időszerű feladatai - Liptay Zoltán Árpád - Michal Veverka (DHI Hungary Kft.): Az online árvíz-előrejelzés és adatigénye
vállalkozót érinti, hanem mindazon szerveket, akik a szükséges adatokkal rendelkeznek. Így a projekt ütemezésének tervezésénél figyelembe kell venni az adatigénylés módját, az ehhez szükséges kapcsolati rendszereket, tehát azt, hogy az adott információ milyen gyorsan szerezhető be. Mivel adatok nélkül nem kezdhető meg azok feldolgozása, sem a modell építése, így a kezdeti, tervezett ütemezés felborulhat. Az 1D modellezéshez és általában a modellezéshez szükséges adatokat két csoportba oszthatjuk; statikus és dinamikus adatok. Statikus adatok azok, melyek a modell építésében vesznek részt pl.: nyomvonalak, keresztszelvények, hossz-szelvények, terepmodellek, műtárgyak, területhasználati térképek, tehát leginkább az épülő modell geometriáját érintő információk. Dinamikus adatok melyek a felépített modell „vízzel való feltöltéséhez” szükségesek pl.: vízszintek, vízhozamok, csapadék, páratartalom értékek, tehát hidrológiai és meteorológiai adatok. A DHI által fejlesztett online előrejelző rendszer két modellrészre osztható, ezek a folyóhálózat digitalizálásával készülő hidrodinamikai modellrész és az ennek felső peremfeltételeit tápláló hidrológiai modellrész. A fentebb említett meteorológiai modell nem képezi az előrejelző modell részét, annak csupán eredményeit használja fel a hidrológiai modell paramétereiként. Mindkét említett projekt esetében a MIKE by DHI szoftvercsomag segítségével készültek a modellek, a hidrodinamikai modellrész MIKE 11 modellkörnyezetben, a hidrológiai modellrész pedig a MIKE 11 NAM moduljában. A modellek felépítéséhez szükségek adatok legnagyobb részét, a vízügyi igazgatóságok szolgáltatták, míg a meteorológiai adatokat az Országos Meteorológiai Szolgálat szakemberei. A két projekt között az adatbeszerzést érintő különbség volt, hogy a Rába esetében volt felmérés, tehát az ezt végző alvállalkozóval kellett kommunikálni, a Mura esetében pedig jelentős szerep jutott a külföldi, leginkább szlovén adatoknak. A projektek műszaki specifikációja szerint a jelenleginél jobb előrejelzést kellet biztosítani. Ehhez az első lépés egy megfelelően felépített modell, ami mind a pontosság, mind pedig az online előrejelző rendszerek stabilitási és robosztussági követelményének megfelel. Következő lépés ezen modell kalibrálása történelmi adatok alapján és végül validálása a korábbitól független történelmi idősorokon. A modell építését követően, üzemszerű működés során további adatokat használ a modell, ezek aktuális mért értékek az előrejelzés finomításához, előrejelzések bizonyos peremekhez. A fentiek alapján látható, hogy egy modell adatigénye rendkívül nagy és ez halmozottan jelentkezik folyók egész vízgyűjtőjét érintő modellezés esetén, amihez még az online előrejelzés adatigénye is hozzáadódik. Biztos hidrológiai és hidraulikai ismeretek szükségesek ahhoz, hogy ekkora adatbázis hibáit, hiányosságait a végtermékként elkészült előrejelző rendszer a lehető legkisebb mértékben érzékelje. 2.1.2. Adatfeldolgozás Az adatok gyűjtésével szinte azonos időben kezdődhet azok feldolgozása, így még a projekt viszonylag kezdeti fázisában kiderülhetnek esetleges minőség vagy mennyiségbeli hibák, elégtelenségek. Ez a feladat a projekt részfeladatai közül az egyik leginkább időigényes. A rendelkezésre álló adathalmaz inkoherens formátuma miatt, az eltérő struktúrájú adatbázisok és az olykor papíralapú információk feldolgozása, digitalizálása a számos informatikai megoldás, automata algoritmusok ellenére is jelentős időt igényel. Ezen fázisban történik a feldolgozott 2
