A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)
2. szekció: Területi vízgazdálkodás - Rónay István: Homokhátsági tervek és a Duna-Tisza Csatorna
A Kormány 1067/2005. (VI.30.) sz. határozatával elindította a a „Duna-Tisza közi Homokhátság fenntartható fejlesztése” [14] tárgyú nagyprojekt előkészítését, melynek első fázisa a 2004-ben kidolgozott előzetes megvalósíthatósági tanulmány. A tervnek nem volt feladata új vízgazdálkodási változatok kidolgozása. Ez volt az első komplex térségfejlesztési tanulmány, amely a vidékfejlesztés, településfejlesztés, földhasználat, gazdaságfejlesztés, stb., eszközeként foglalkozott a vízgazdálkodás fejlesztésével. A Kormány a Duna-Tisza közi Homokhátság jelenlegi helyzetét és a hazai és nemzetközi tudományos szervezetek által előrevetített klímaváltozásnak a Hátság térségében várható következményeit úgy ítélte meg, hogy azok ellensúlyozására olyan beavatkozásokat kell tenni, amihez kiemelt EU és hazai támogatást lehet biztosítani. Az Európai Unió klímaváltozással foglalkozó irányelveit a WSG-ben, (Water Scarcity Expert Group) határozta meg, hogy a tagországok egységes alapelvek alapján, hatékonyan tudjanak fellépni. Ezek szerint rendkívül fontos vezérlőelv, a természeti értékek megőrzése, a használt vizek „újrahasznosítási” gyakorlatának alkalmazása, és természetesen a fenntarthatóság. A WSG hangsúlyozza a tagországok által vállalt kötelezettségek betartásának fontosságát. A rendkívüli vízhiánnyal küzdő Homokhátság víz-, és energia gazdálkodását, közlekedési infrastruktúráját, agrárgazdaságát és tanyás településszerkezetét közel 20 éve vizsgáló és elemző tanulmányok rendkívüli jó alapot adtak a probléma megismerésére, de a megoldási javaslatokból hiányzott a térség társadalmi, gazdasági és környezeti viszonyainak komplex kezelése. Az előzetes megvalósíthatósági tanulmány készítésének céljaként az alábbiakat fogalmazták meg: • A tanulmány szolgáltasson alapot a Kormány számára előterjesztendő fejlesztési döntési javaslathoz, a további tervezéshez és a javasolt projekt EU támogatási igényei meghatározásához, • Határozza meg a megvalósítandó beruházási programot, a kapcsolódó projektelemeket, intézkedéseket, a projekt-előkészítés részleteit, munkatervét és készítsen javaslatot a megvalósítás előkészítésének ütemezésére, forrásigényére. program végrehajtása során elvégzendő feladatok az alábbi 8 prioritás köré csoportosulnak: Piioiitás Beruházási költség Millió Ft 1. VIDÉKFEJLESZTÉS 13 500 2. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS 5 592 3. FÖLDHASZNÁLAT 61 756 4. VÍZGAZDÁLKODÁS 40 750 5. GAZDASÁGFEJLESZTÉS 20 860 6. MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRAFEJLESZTÉS 29 325 7. HUMÁNERŐFORRÁS FEJLESZTÉS 2106 8. EGYÉB BEAVATKOZÁSOK 4 691 Összesen 178 580 A nyolc prioritás, mint a megvalósítási stratégiai fő iránya 24 intézkedésen keresztül érvényesül, melyekhez további mintegy 100 beavatkozás kapcsolódik. A projekt komplexitása és jelentős beruházási költség igénye miatt nem sikerült konszenzusos kormány-előterjesztést készíteni, ezért a várt döntés a kiemelt kormányzati térségfejlesztési beruházás megkezdéséről és folytatásról elmaradt. Olyan határozat született, mely 6
