A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)
1. szekció: A vízkárelhárítási szakterület időszerű feladatai - Laurinyecz Pál (KÖVIZIG) - Faragó Gábor László (ADUKÖVIZIG): Az időben változó paraméterű kaszkádmodell alkalmazási lehetőségei
Ω (Δ t ) = n C 0 Σ j = 1 C 1 Γ [1, Δ t (k + g )] 0 k + g Γ (1) Μ kn -J Γ [ n - j + 1, Δ t (k + g )] (k + g )n -j+1 Γ (n - j + 1) [29] A rendszer kimenet nem változik a [9] egyenlethez képest. 400 — 200 —-200 — 400 —-600 — Hibák J-----0 50 100 150 200 250 300 350 400 Nap 10. ábra. Felszín alatti hozzáfolyással kiegészített időben változó tározási együtthatójú kaszkádmodell eredményei Figure 10: Result of DLCM using stream-aquifer sub model A 10. ábrán láthatjuk a talajvíz kölcsönhatás mértékét és a részmodell alkalmazásának eredményeit. Az alsó ábrarészen találhatjuk a talajvíz interakció mértékét, ami átlagosan 62 m 3 s-1-al táplálja a mederbeli lefolyást. Ez tovább pontosította eredményeinket, a négyzetes átlagos hiba tovább csökkent immár 163 m 3 s-1-ra ami az eddigiekhez képest is további 25%- os javulást jelent. A keresett paraméterre g=0,004 m 3 s-1 értéket kaptunk. Összefoglalás A mederbeli lefolyás determinisztikus eljárásokkal történő számítása, előrejelzése értelemszerűen a Navier-Stokes egyenletek kell, hogy alapuljon. Folyami vízmozgások, döntő többségében, szabadfelszínű fokozatosan változó nem-permanens vízmozgásról beszélünk így az eredeti egyenleteinket egyszerűsíthetjük, egészen az egydimenziós SaintVenant egyenletekig. Azonban a DLCM mögött álló egyszerűsített Saint-Venant egyenletek olyan karakterisztikus szakaszra lettek kidolgozva ahol még nem-permanens viszonyok között is igaz a permanens vízhozamgörbe érvényessége. Könnyen belátható, hogy több olyan vízfolyással, folyószakasszal rendelkezünk ahol a vízállás-és a tározott víztömeg között nem egyértelmű a kapcsolat, értjük ez alatt az egyes folyók torkolat közeli szakaszait, vagy olyan esetet ahol adott vízállás/vízhozam tartomány fölött olyan új korábban a vízszállításban inaktív területek kapcsolódnak be, amik módosítják a hullám levonulását. A dolgozat első felében arra a kérdésre kerestük a választ, hogyan lehetne a tározási együttható értékének rekurzív felújításával a visszaduzzasztásából származó nehézséget áthidalni. A vizsgálat mintaterületül az ezzel a jelenséggel nagyon is érintett Hármas-Köröst (Gyoma-Kunszentmárton) választottuk. Az egydimenziós fokozatosan változó nem12
