A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)
1. szekció: A vízkárelhárítási szakterület időszerű feladatai - Laurinyecz Pál (KÖVIZIG) - Faragó Gábor László (ADUKÖVIZIG): Az időben változó paraméterű kaszkádmodell alkalmazási lehetőségei
Első lépésben itt is a konstans paraméterkészlettel ellátott diszkrét kaszkádot optimalizáljuk, ugyanazzal a módszerrel és megkötések mellet, mint az előbbiekben. Az ekkor kapott értékek kopt=1,25 [nap-1], n=3, a négyzetes átlaghiba 265 m3s-1. Az 5. ábrán megfigyelhetjük, hogy a kis és középvizes tartományban (<4000 m3s-1) az egyezés mértéke kielégítő, e fölött azonban jelentősebb ~ 400m3s-1 hibákat is tapasztalunk. Az eredmények abszolút rossznak mondhatóak az árhullám kulminálása környezetében ahol a transzformáció hibája több mint 1000 m3s-1! Ebben a tartományban valóban jelentős szerepe van a gemenci erdő tározó szerepének. 1500 50 1 rw-----Г''ПГ* ____________________lL______1________________________________________ 100 150 250 300 350 200 Nap 400 1000 500 0-500-1000 - 0 2 11 11 444-11 —·—Tározási együttható |------------+----------------------------k [1/nap] — cn 11444-1-----------Ц.----------------------------i_ i_ 1444------------J.----------------------------0.5 n 1_ ______________________________________ 1_ ____________1_____________ J_ ____________1_____________ 4____________ _____________ 4_ _________________________-L _________________________ _______4._________________ ___________________________ 0---------------------------------------1---------------------------------------1---------------------------------------1---------------------------------------1---------------------------------------1---------------------------------------1---------------------------------------1--------------------------------------0 50 100 150 200 250 300 350 400 Nap 5. ábra: Az egynapos időelőnyű előrejelzés valamint annak hibái konstans tározási együttható mellett Figure 5: DLCM flow routing results with a constants storage coefficient and the errors Ezt követően a [15] egyenlethez hasonlóan kerestük a kapcsolatot az átlagos átvonulási időre vonatkozóan. K(H(t) - Hcnt) = a(H (t) - Hcnt)b + Ko [16] ahol az eddigi jelöléseken túl: H(t) - vízállás idősor a bajai mércén [L], Hcrit - vízállás küszöbértéke [L], a -optimalizálandó paraméter [TL-1], A gyakorlat szerint a gemenci erdő elöntése I és II. fok között válik jelentőssé ezért a Hcrit küszöbértéket is ennek a környeztében kerestük 20 cm-es lépésközzel, a korábbi megkötések mellett. A futtatás során Hcrit=800 cm mellett a=8,64 sm-1, és b=1,4 értékek adódtak, amelyek eredményeképpen a négyzetes átlaghiba lecsökkent 210 m3s-1 -os értéke. Az eredmények átlagosan mintegy 20%-ot javultak, ami különösen a nagy vizes időszakban szembetűnő, a tetőzést sokkal pontosabban tudtuk reprodukálni. Továbbá vizsgáltuk milyen eredményeket kapnánk, ha a [15] egyenlet szerint vizsgálnánk az átlagos tartózkodási idő változását. A vízhozamok küszöbértékét 50 m3s-1-os lépésközzel kerestük az 5000-6000 m3s-1-os tartományon belül. Ebben az esetben a keresett változók a=62,21 s 2 m-3, b=0,8 értéket vettek föl és a négyzetes hiba 203 m3s-1-ra adódott Qcrit=5500 m3s-1 mellett. Ez a (Qcrit) vízhozam 794 cm-es vízállásnak felel meg a vízhozamgörbén, ami szinte megegyezik az előző vizsgálat küszöb vízállásához. Amint látható a tározási együttható értéke lecsökkent 0,9 nap-1-ra, ami 1,17 kmh-1 hullám terjedési sebességet jelent, míg ez korábban teljes időszakban 1,62 kmh-1 volt. Mivel ebben az esetben értük el a legjobb illeszkedést a mért és szimulált értékek között a továbbiakban ezt a változatot elemezzük. 7
