A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)

2. szekció: Területi vízgazdálkodás - Körösparti János (Halászati és Öntözési Kutatóintézet): Szabolcs - Szatmár - Bereg megye belvíz-gazdálkodási lehetőségeinek felmérése a belvíz-veszélyeztetettségi térképezés segítségével

6. ábra. Földtani tényező térkép, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

3.1.5 Talajvíz tényező

Korábbi tapasztalataink szerint a talajvíz-adatsorok statisztikai megbízhatósága kétséges, ami valójában azt jelenti, hogy habár az adatsorok vizsgálata statisztikai módszerekkel elvégezhető, ellenben a megbízhatósági faktorok alacsony értékeket mutatnak. Ezért a talajvízállások jellemző NV értékeit - ami egyben a talajvíz tényező értékei is - egy részletesebb vizsgálattal alátámasztott módszerrel igyekeztünk meghatározni, miszerint kiválasztottuk kutanként az 1950 és 2010 közötti adatsorból négy NV értéket, mégpedig külön-külön az 1950-1980-es és az 1981-2010-os időszakra vonatkozólag

Korábbi vizsgálatainknak megfelelően a Duna-Tisza közi hátság problematikája miatt kettébontottuk adatsorainkat, miszerint az 1950-1980-ig és az 1981-2010-ig terjedő időszakból is leválogattunk két-két évi maximumot, melyet végül átlagoltunk (6. táblázat). Ez az érték méterben fejezi ki a talajvíz tényező értékét.

Talajvíz tényező (LNVátlag) = LNV1 (1950-1980) + LNV2 (1950-1980) + LNV3 (1981-2010) + LNV4 (1981-2010) / 4

Minél nagyobb a mutató értéke, vagyis minél mélyebben van a talajvíz, annál kisebb a belvízképződésnek a lehetősége. A mi esetünkben az volt a cél, hogy a talajvíz általunk meghatározott talajvízkutak NVátlag értékei közötti területeken az egyszerű lineáris interpoláció helyett a domborzathoz igazítsuk az értékeket. Ezzel a módszerrel kiküszöböltük azt a hibát, ami a lineáris interpoláció hibájából adódhat, miszerint keletkezhetnek olyan pontok, illetve területek a talajvíz térképen, ahol a talajvíz szintek meghaladják indokolatlanul a terepszintet, tehát nem a valóságot tükrözik. Más szóval a talajvízszint követi a terepszintet, mivel a ko-krigelési eljárás során a digitális domborzati modell és a talajvíz értékeinek regressziós kapcsolatával határoztuk meg a kutak közötti területeken uralkodó talajvíz szinteket, melyet a 7. ábra szemléltet.

10