A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)
2. szekció: Területi vízgazdálkodás - Körösparti János (Halászati és Öntözési Kutatóintézet): Szabolcs - Szatmár - Bereg megye belvíz-gazdálkodási lehetőségeinek felmérése a belvíz-veszélyeztetettségi térképezés segítségével
parabola- és szegélybuckák a jellemzőek. A futóhomok helyenként a 25 méteres vastagságot is elérheti. A Nyugati- vagy Löszös-Nyírség (370 km2) egy É-D-i irányban elnyúló lösszel fedett enyhén hullámos hordalékkúp síkság. Ny-i peremterületeken eolikus formakincsek is megtalálható. előfordulnak magas talajvizű területek, ahol többnyire szikes gyepeket találhatunk. A Hajdúság középtáj 1 kistája érinti a megyét. A Hajdúhát (193 km2) egy lösszel, lösziszappal fedett egykori hordalékkúp síkság, amely a Nyírség és a Hortobágy közé ékelődik. Szigetszerű megjelenését a Ny-i oldalon helyenként éles tereplépcső hangsúlyozza. É-i része enyhén hullámos, míg D-i része eróziós-deráziós völgyekkel tagolt. 3 A veszélyeztetettség! térképezés módszertana Az idei fejlesztett módszerünk alapján arra törekedtünk, hogy a befolyásoló tényezők, illetve paraméterek belvízképződésben betöltött szerepüket minél pontosabban meghatározzuk a GIS eszközök minél szélesebb körű alkalmazásával. Ezért jóval sűrűbb hálózattal (rácshálózattal) dolgoztunk, így vektoros digitális tényezőtérképeket állítottunk elő, amelyeket fedvényként kezelve, egy részletgazdagabb térbeli felbontású szintézistérképet hoztunk létre, amely jól kifejezi a vizsgálati területek belvízi veszélyeztetettségét. A szintézistérkép előállításához továbbfejlesztettük a Komplex Belvíz-veszélyeztetettségi Mutatót (KBM). A mutató kiszámításához regressziós vizsgálatokra volt szükség, amihez közvetetten felhasználtuk az elöntési térképet (belvízgyakorisági értékek), mint függő változót. 3.1 Befolyásoló pa raméterek meghatározása A belvízi veszélyeztetettség és a természeti tényezők kapcsolatának tisztázását célzó korábbi kutatásaink eredményeire támaszkodva az alábbi 6 fő tényező számszerű értékét határoztuk meg és ezeket használtuk fel a végső térkép szerkesztésénél. • Hidrometeorológiai tényező (a súlyozott csapadék és a lehetséges párolgás éves értéke hányadosának 10%-os előfordulási valószínűségű értéke); • Domborzati tényező (1:10000 FÖMI által forgalmazott 20x20 méteres digitális domborzati adatokat használtuk fel); • Talajtani tényező (víznyelési sebesség és egyéb mutatókból meghatározva, a Kreybig- féle talajtérképek és a Várallyay-féle térképek alapján); • Földtani tényező (a felső 10 méteres rétegöszlet fő jellemzőiből, mint az agyagossági százalékból, a vízzáró réteg vastagságából és elhelyezkedéséből számítva, földtani térképek alapján); • Talajvíztényező (a 4 nagyvíz (NV) átlaga, konkrét kútadatokra feldolgozva és a domborzati modellhez igazítva); • Földhasználati tényező (művelési ágakból, mint rét-legelő, szántó, erdő, meghatározva, felhasználva a CORINE Landcover CLC50 adatbázist). 3.1.1 Hidrometeorológiai tényező A hidrometeorológiai viszonyokat döntően meghatározó csapadék- és léghőmérséklet- adatokból egyetlen tényezőt, az ún. humiditási indexet (HUMI) alakítottuk ki. Ez a téli félévi csapadékot nagyobb súllyal veszi számításba, mint a nyári félévit, és ilyenformán a belvízképződés hidrometeorológiai feltételeit jobban kifejezi, mint az egyszerű összeg. A Humiditási Index számítási menete a következő: 5
