A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)

2. szekció: Területi vízgazdálkodás - Dr. Kovács Péter - Varga Balázs (KDVVIZIG): A Hasznosi-tározó új előürítő zsilipjének próbaüzeme

patak vizét, majd esésébőljelentősen vesztve érkezik a Hasznosi-víztározóba, majd onnan

után Pásztó

a

VITUKI

rAsnü

МЙ1Й

2. ábra. A Kövicses-patak vízgyűjtőterülete

Alaptérkép forrása: mapy.mk.cvut.cz/list/data/Madarsko-Hungary/Matra

Magyarországon sík területen átlagosan 0,2 km, a dombvidékeken 0,6-1,0 kilométeres érték körül alakul az egy km2-re jutó vízfolyáshossz. Ezzel szemben a Mátrában az 1,8 km/km2 értéket is meghaladhatja a vízfolyássűrűség (Nováky, 1983). Az erős domborzati tagoltság és a magas reliefenergia következtében nagyon kedvezőek a terület lefolyásviszonyai, ráadásul északnyugati kitettsége folytán ez a hegyvidék legcsapadékosabb része.

A Kövicses-patak hazánk egyik legnagyobb esésű vízfolyása. Legtávolabbi forrásága, a Nárád-patak 750 m B.f. magasságban ered, míg Pásztónál 150 m B.f. magasságban torkollik a Zagyvába. Átlagos esése a 600 méteres szintkülönbség mellett 39 °, ami azt jelenti, hogy kilométerenként átlagosan közel 40 méteres a mederesés. A legfelső szakaszokon ez az érték az 50-70 °o()-et is eléri (Csörgő-patak: 51 °, Nagy-völgyi-patak: 69 °). A Hasznosi-tározó feletti szakaszon már jelentősen csökken az esés, de még mindig 36 °, de még a tározó alatt, a patak legalsó szakaszán is kilométerenként 14 méterrel csökken a magasság (14 ° az esés).

A térség lefolyási tényezője 25-30% körül alakul, azaz a hulló csapadéknak ekkora hányada folyik le a felszínen, szemben a síksági térszínekre jellemző 3-5 %-os értékkel. A fajlagos lefolyás ebből eredően szintén igen magasnak, 6,5-7 l/s-km2-nek adódik, tehát a kisvízgyűjtő igen gyors lefolyási viszonyokkal rendelkezik, aminek kulcsszerepe van a hirtelen árhullámok létrejöttében. (Kaszab, 2009)

3. A Hasznosi-víztározó bemutatása

A Hasznosi-tározó a Kövicses-patak völgyében, annak 8+200 fkm szelvényében, Pásztó város Hasznos nevű településrésze felett, mintegy 1,5 km-re helyezkedik el (1. kép'). 1973 és 1984 között épült, víztermelési feladatot 1986 óta lát el. Létesítésének célja ivóvíz biztosítása, illetve vízpótlás szolgáltatása a régió településeinek. Az ellátott terület a tározótól mért 20 km-es sugarú félkörben (a Csécse-Kisbágyon-Hasznos-Tar-Dorogháza-Nádújfalu vonaltól északnyugatra) 3 várost és 33 községet fed le, ezen települések vízellátása részben vagy teljes egészében a tározón alapul. Mindezek mellett a tározó a Kövicses-patak alsó szakaszára vonatkozóan árvízcsúcs csökkentő hatást is gyakorol. (VTK Innosystem, 2006)

3