A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)
2. szekció: Területi vízgazdálkodás - Juhász-Varga Katalin (KDVVIZIG): A Ráckevei-(Soroksári-)Duna vízminőségi problémái a jogi szabályozások tükrében
5. Jogi szabályozás A magyarországi Duna-szakaszra vonatkozóan elkészült Vízgyűjtő-gazdálkodási terv alapján az R/S/D esetében a visszatérő oxigénhiány megszűntetése és a gyenge biológiai és ökológiai potenciál javítása érdekében intézkedések szükségesek. A tápanyag terhelés csökkentése érdekében szükséges a tisztított szennyvíz Dunába való átvezetése. A vízszennyező anyagok kibocsátására vonatkozó határértékekről szóló 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet értelmében az R/S/D, mint a szennyvizek befogadója az „egyéb védett területek” közé került besorolásra. A Dél Pesti Szennyvíztisztító Telep jelenleg hatályos kibocsátási engedélyében a hatóság a 28/2004.(XII.25.) KvVm rendelet értelmében a BOI5 és ÖLA tekintetében technológiai határértéket, pH, szerves oldószer extrakt, aktív klór, coliform szám és összes szervetlen N tekintetében területi határértéket határozott meg. KOIk, ÖP, (NH3-NH4)-N és ÖN tekintetében pedig egyedi határértéket jelölt meg. Azonban a meghatározott kibocsátási határértékek nem összeegyeztethetők a befogadóra vonatkozó 10/201. (VIII.18.) VM rendelet előírásaival. Tekintettel arra, hogy az R/S/D egy erősen módosított állóvíz jellegű vízfolyás, így referencia állapot nem, csak célpotenciál jelölhető ki. Az ökológiai célpotenciált a természetes állóvíztípusok valamelyikének leginkább megfelelő referenciatípuson belül kell keresni, ezért az R/S/D célpotenciálja a 15 referenciatípusnak feleltethető meg. A referenciatípusok vízminőségi paramétereinek határértékét pedig a 10/201.(VIII.18.) VM rendelet szabályozza. Acélpotenciál határértékeinél az oldott oxigén minimum értéke 7 mg/l, amely a tisztított szennyvíz bevezetését követően egészen Ráckevéig nem éri el a megkövetelt minimumot. Kiemelkedő még a befogadó ammónium-ion koncentráció, amelynél a felső határérték 0.1 mg/l lenne, azonban a Molnár-sziget térségében eléri a 4-5 mg/l értéket is. A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. ( VII.21.) Korm. rendelet meghatározza a befogadó terhelhetőségét, miszerint előzetes vízszennyezettségi vizsgálatok és a vonatkozó vízszennyezettségi határérték alapján az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség (a továbbiakban: felügyelőség) által megállapított olyan mértékű, még megengedhető terhelés, amely mellett még biztosítható a környezeti célkitűzés elérése. Azonban a befogadóra vonatkozó általános vízminőségi vizsgálatok épp a legnagyobb szennyezőforrás monitorozását nem teszi lehetővé. Továbbá a 220/2004.( VII.21.) Korm. rendelet értelmében a kibocsátó a keveredési zóna határai felett és alatt köteles a befogadó vízszennyezettségének ellenőrzésére. Az ellenőrzés rendjét és szabályait a felügyelőség a kibocsátási engedélyben határozza meg. Azonban ilyen jellegű vizsgálatokra a hatályos engedély nem tér ki. A felszíni vizek besorolása és vízminőségi paramétereik megadása nincs összhangban és nem is összevethető a 28/2004 (XII. 25.) KVVM rendeletben foglalt tisztított szennyvíz határértékekkel, azaz az emisszió és az imisszió határértékei nincsenek összhangban egymással. 6. A jelenlegi helyzet összefoglalása Az R/S/D vízminősége szempontjából a tisztított szennyvízbevezetés alapvetően három időszakban okoz súlyos problémákat. Ezek az alábbiak.- alacsony dunai vízállás ( Vigadó tér 200 cm alatt)- csapadéktevékenység a vízgyűjtőn- magas dunai vízállás (Vigadó tér 600 cm felett; árhullám a Dunán) Ilyenkor az R/SD-be történő vízbetáplálás megszűnik, hiszen annak gravitációs vízleeresztése nem biztosított és ilyenkor öntözővíz kivételére sem mutatkozik általában igény.- téli időszakban, hóval borított jégfedettség esetén 9
