A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)
2. szekció: Területi vízgazdálkodás - Dr. Horváth Jenő (nyugdíjas): A területi táblaszintű vízrendezés helyzete a mezőgazdasági földeken
saját szükségletünket fedezze. A földtörvény sajnos nem nyújt kellő biztonságot arra, hogy ne lehessen a rendelkezésit zsebszerződésekkel kijátszani, és arra sem, hogy ne történjék nagy arányú termelésből való kivonás a zöldmezős beruházások vagy, hogy az önkormányzatok - pénzügyi okokból - belterületbe vonjanak külterületi termőföldeket telkesítés céljából. Napjainkban - és már 22 éve - hivatalos fórumokon csak a földtulajdon és a bérlői lehetőségek vitái vannak napirenden, de egyáltalán nem esik szó a termőföldek minőségének megőrzéséről, annak javításáról. Nem esik szó arról sem, hogy a barna erdőtalajok folyamatosan savanyodnak, a legjobb alföldi termőföldjeinken rendezetlenek a vízállapotok és a lejtős területeinken egyre nagyobb pusztítást okoz a gyorsított erózió. Amikor az erózió következtében lehordott legértékesebb talaj az utakra, belterületekre kerül, akkor a termőföldben okozott veszteség fel sem merül, és nem a közvetlen, hanem csak a közvetett kárt az iszapelöntést mint katasztrófát emlegetik. A termőföldek vízelöntésénél újabban katasztrófavédelemről, kárelhárításról, kártalanításról, ill. - biztosítás esetén - kármegtérítésről beszélnek az illetékesek ahelyett, hogy túlnyomórészt a tervszerű, a növények igényei szerinti vízkormányzásról lenne szó. Úgy tűnik, hogy a termőföldek minőségének védelmét az állam igyekszik teljes egészében a földhasználók felelőssége körébe utalni, figyelmen kívül hagyva azt a tényt, hogy össznépi nemzeti tulajdonról van szó és a felelősségnek is közösnek kell lennie. A földhasználó nyilván köteles a termőföldet úgy művelni, hogy abban maradandó kár ne keletkezzék, de a rajta kívül álló okokból eredő degradációs folyamatok - mint a talajsavanyodás, erózió, elvizenyősödés, sivatagosodás, másodlagos szikesedés, talajszennyezés stb. - kivédésében részére az államnak komoly logisztikai és anyagi támogatást kell nyújtani. Legtöbb esetben az egyéni pályázati rendszer szakmai okokból nem teszi lehetővé a feladatok önálló megoldását, ugyanis pl. a vízrendezés csak térségi szemlélettel, felülről irányított szervezett formában, célzott támogatással oldható meg. Olyan állami támogatási rendszer szükséges, amely biztosítja a feladatok térségi jellegű és komplex, együttes megoldását. Kérdésként merül fel, hogy a földalapú állami támogatás odaítélésekor az állam miért nem rögzíti a földhasználók feladataként a talajvédelmi kötelezettségek betartását. Tisztázni kell, hogy a termőföld minőségének megőrzésében melyek a tulajdonos, és melyek a bérlők feladatai. A bérlők részéről legtöbb esetben általában hiányzik a tulajdonosi szemlélet - miután mindenki jobban vigyáz a sajátjára minta máséra - és ennek következtében elvész a termőföldek állagának megőrzési szándéka. Szükséges a bérleti szerződésekben is rögzíteni a bérlők talajvédelmi feladatit és kötelességeit. Egyre többet lehet hallani arról, hogy a veszélyeztetett területeket célszerű lenne beerdősíteni, holott a legtöbb szántó művelésben álló terület a talajvédelem hiánya miatt válik gazdaságosan hasznosíthatatlanná. 5. Az országos mezőgazdasági vízgazdálkodás hosszútávú koncepciójának kidolgozása, az országos, térségi, és helyi jellegű táblaszintű feladatok A mezőgazdasági vízgazdálkodási koncepcióban a növénytermesztési, táblaszintű igényekből kiindulva szükséges meghatározni a vízrendezési, tározási és öntözési hosszútávú fejlesztési feladatokat. Ennek során figyelembe kell venni, az egyre növekvő élelmiszer igényeket, az export bővülését, a mezőgazdaság fejlesztési igényeit, az egységnyi területen várható nagyobb hozamokat és a választék bővülését. A vízlevezetésnél úgy kell fejleszteni a vízelvezető hálózatot, hogy az elvezetendő víz minél hosszabb távon gravitációsan juthasson el a főbefogadóig ill. az átemelő szivattyúkhoz. A koncepcióban figyelembe kell venni az átalakult táblaszerkezetet alkalmazkodva a kis-, közepes-, és nagy gazdaságok területi igényeihez. 17
