A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)

1. szekció: A vízkárelhárítási szakterület időszerű feladatai - Felkai Beáta Olga (AKI Pénzügypolitikai Osztály) - Nagy Lászó (BME): A Cibakházi gátszakadás 1895

A sárszegi gátszakadás helyszíne légifelvételen

A gát a 8+255-8+364 szelvények között 109 méter hosszon nyílt meg. A laza összeállású homokos altalajt annyira kimosta, hogy a védtöltés közelében annak lábától alig méternyi távolságban egy 6-7 méter mélységű és mintegy átlag 50 méter szélességű vízmosás, kopolya alakult ki. A kopolya mélysége a töltéskorona szintje alatt 11 méter volt.

Számtalan tanya, sőt 20-30 alacsonyabb fekvésű községi ház is áldozatává lett ugyan az árnak, de maga a község megmenekült. Óriási, százezrekre rugó csapást okozott itt egy ember fennhéjázása. A jószág állományait mindenki eladni kénytelen, mert nincs egy szál takarmány az egész községben. A takarmány föld mind víz alatt áll s így még jövőre sincs kilátása jobb sorsot érni. Munkás, törekvő községek döntettek nyomorba; már két évi rossz termés előzte meg e csapást; megváltójuk gyanánt üdvözölték a kitűnő termést ígérő buja, zöld vetéseket, heréseket, kaszálókat.

A gátszakadás áradó víznél, következett be április 9-én. A tetőzés csak 16-án volt Szolnokon 826 cm-es vízállással és 17-én Tiszaugon 758 cm-el. A vízállás grafikonon jól látható a gátszakadás miatti két napig tartó ideiglenes relatív vízszint csökkenés, aminek értéke a Szolnoki vízmércén 16-17 cm-re, a Tiszaugi vízmércén 22-24 cm-re tehető.