A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)

2. szekció: Területi vízgazdálkodás - Dr. Gayer József (GWP Magyarország Közhasznú Alapítvány): A települési csapadékvíz-gazdálkodás nemzetközi és hazai tendenciái

folyók vizének visszatartása, kis- és közepes víztározók építése, térségi vízátvezetések megteremtése).

6. Kiemelten kell foglalkozni az öntözéssel, mint az aszálykár-csökkentés egyik leghatásosabb eszközével. Új komplex mezőgazdasági vízhasznosítási programot kell kidolgozni (öntözés, halászat, belvízgazdálkodás), beleértve a gazdaságossági határértékek meghatározását is. Figyelembe kell azonban venni az öntözéses gazdálkodás sajátosságait.

7. Az aszálynak leginkább kitett területeken az erdőgazdálkodási tervekben figyelembe kell venni az aszálykárok megelőzéséhez szükséges teendőket, különös tekintettel az aszálytűrő fafajok, fajták ültetésére és a szárazsághoz igazodó művelési módokra. Az erdősítési stratégiát össze kell hangolni az aszálystratégiával, az erdészeti program megvalósítása során is érvényesíteni kell az aszálykárok csökkentésének alapelveit.

8. Aszály érzékeny területeken gondoskodni kell az állattenyésztés folyamatos víz- és takarmány-ellátásához szükséges készletek beszerzéséről, tárolásáról. Figyelembe kell venni azt, hogy az állattenyésztés területén az aszálynak részint közvetlen, részint közvetett hatásai vannak.

9. Fokozottan figyelembe kell venni a halastavaknak a vízgazdálkodásban és a vidékfejlesztésben betöltött szerepét (víztározás, mikroklíma, talajvízszint, élőhely biztosítás, természetvédelem, turizmus, vízhasznosítás, stb.), melyre az új mezőgazdasági vízhasznosítási program kidolgozásakor figyelemmel kell lenni.

10. A vízhasználatok költségeit újra kell értékelni és ösztönző támogatási rendszert kell kidolgozni. Meg kell valósítani a természeti erőforrások megelőző jellegű védelmét és különös gondot kell fordítani az érzékeny területekre. Meg kell előzni az aszály hatására a védett természeti erőforrásokban, a természetes élőhelyekben és ökoszisztémákban keletkező károkat. Intenzíven tanulmányozni kell ezeket a károkat és az elhárítási lehetőségeiket.

11. Fel kell tárni az aszály ipari termelésre gyakorolt hatásainak és hatás láncolatainak az egész nemzetgazdaságra kiható következményeit, és ki kell dolgozni a szükséges megelőző-, illetve ellenintézkedéseket.

12. Elemezni kell az aszálynak a turizmusra gyakorolt (nemegyszer ellentétes) hatásait, és ki kell dolgozni a kedvezőtlen hatások csökkentésének, illetve kiküszöbölésének a módszereit.

13. Az Aszálystratégia végrehajtásához akcióprogramokat kell kidolgozni. Az akcióprogramok készítését a sivatagosodás és az aszály elleni ENSZ Egyezmény (UNCCD) is előírja. Az akcióprogramok készítéséről és végrehajtásáról meghatározott időközönként jelentéseket kell készíteni.

14