A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)
2. szekció: Területi vízgazdálkodás - Dr. Gallai Zsuzsanna Hajnalka (KDVVIZIG): A települési vízgazdálkodás nemzeti és nemzetközi tapasztalatai és a jövő útja - a Víz Világ Fórum alapján
A valamilyen mértékben szennyvízcsatornával ellátott települések száma 2000. évi 854- ről 2010 - re 1738-ra emelkedett. Az üzemelő közüzemi szennyvízelvezető rendszerrel nem rendelkező települések között 5 város volt: Tompa, Sándorfalva, Kadarkút, Nagybajom és Nagyecsed. A megyéket tekintve Baranya, Somogy, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár - Bereg, Zala és Vas megyék zömében kislélekszámú települései szennyvízelvezető-hálózattal teljesen ellátatlanok. Ezek a települések többnyire olyan területeken vannak, ahol nem megoldható a szennyvízelvezető közmű gazdaságos üzemeltetése, ezért itt a környezetvédelem, illetve a társadalmi jólét érdekében költség- és környezetkímélő, szakszerű egyedi szennyvízkezelő létesítmények alkalmazása kerülhet előtérbe. A hazai szennyvízelvezető rendszerek műszaki megoldására a helyi, települési szintű kiépítés a jellemző. Gyakori továbbá a két vagy több település, vagy város és a környező települések együttes szennyvízelvezetése, illetve közös szennyvíztisztítása is. Regionális - nagytérségi - csatornarendszerek csak néhány térségben főleg az üdülőkörzetekben létesültek mint például: a Balaton, a Velencei-tó és a Dunakanyar. A közműves csatornázással rendelkező lakások számát, arányát tekintve a 2000-es állapothoz hasonlóan 2010 végén is átlag alatti arányban csatornázottak Bács-Kiskun, Békés, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Tolna megyék. A legrosszabb helyzetben továbbra is Bács- Kiskun megye van. A legjobb helyzetben lévő fővárosban is csatornázatlanok még a peremterületek egyes részei, több mint 30 ezer lakás. 1. 3. Szennyvíztisztítás - Szennyvízkezelés A szennyvízkezelés célja a szennyező anyagok minél nagyobb mértékű eltávolítása. A megfelelő szennyvízkezelés után a vízben maradó szennyezéseket a befogadó természetes víz öntisztító képessége bontja le, így a víz további használata lehetővé válik, illetve nem sérül jelentősen az eredeti, természetes vízminőségi állapot. A szennyvízkezelés fejlesztése alapozza meg a vízi ökoszisztémák minőségének javítását. A szennyvíz tisztítási módja nagymértékben függ a szennyvíz jellegétől, eredetétől. A legalább II. (biológiai) tisztítású fokozat szennyvíztisztító telepekhez csatlakozott lakosság becsült aránya az adott régió vagy ország települési szennyvíztisztításban elért eredményeit mutatja meg, összhangban az európai jogszabályok célkitűzéseivel. A legalább II. (biológiai) tisztítási fokozatú szennyvíztisztító telepekhez csatlakozott lakosság becsült aránya % Forrás: Környezeti helyzetkép, Központi statisztikai hivatal, 2012 6
