A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)
2. szekció: Területi vízgazdálkodás - Gacsályi József (FETIKÖVIZIG): Fenntartható fenntartás
A töltésfelületek kiadott szakaszai % -ban kifejezve A Tisza bal parti árvízvédelmi töltés 2004. és 2005. évben kiadott területeinek alacsony aránya a tiszai töltésfejlesztésre vezethető vissza, mivel az új gyeptakaró minősége és mennyisége még nem tette lehetővé a szakaszok bérbeadását. 2006. évben bekövetkező emelkedés a területalapú támogatásnak volt köszönhető, mely a Vízügyi Igazgatóság fenntartási munkáinak tekintetében mérföldkő lehetett volna, mivel a területalapú támogatás igénybevételével ismételten felértékelődtek a töltésfelületeink. Ez két részből tevődött össze. Egyrészről a bérbe kiadott szakaszokon bevételt növelte, mivel a bérlők által igényelt bérkaszálást megfelelő díjazás ellenébe végeztük, valamint a kiadatlan szakaszok fenntartásának a költségeit a támogatási összeg fedezte (megközelítőleg 20000 Ft/ha). A támogatás igénybevételéhez annyit kellett változtatnunk, hogy az elsődleges cél szem előtt tartásával (árvízvédelem) a „jó gazda szemléletet” érvényesítettük, mivel a jó minőségű takarmány, mint termék jelentkezett. Igazából ez lett volna egy olyan finanszírozási rendszer, mely hosszú távra biztosította volna a töltésfelületek fenntarthatóságát, így az Igazgatóság nyugodt szívvel meg tudott válni a nem megfelelő tevékenységet folytató bérlőtől, tekintettel arra, hogy a terület igazgatósági fenntartását a területalapú támogatás biztosította volna. Sajnos logikailag követhetetlen módon a támogatások alól a töltésfelületeket kivonták. Azonban nem elégedtek meg azzal a döntéshozók, hogy tovább nem lehetett a töltések után a támogatást igényelni, hanem a korábban jogosan beadott igényeket is felülvizsgálták, és szankcionáltak, bírságoltak. Az Igazgatóság, bízva igazában jogi útra terelte a kérdést, azonban az egyszerű magánembert pénzügyileg is megrendítette ez a huzavona (kifizetésnél a töltések támogatását a saját földterületeivel együtt kezelte az MVH, így vagy nem fizettek, vagy bírság címén több százezer forintot visszatartottak a következő évi kifizetésből), és eltávolította a töltésfelületek további bérlésétől. Ez a csökkenés jól mutatja az elmúlt évek során a túri árvízvédelmi szakaszon bekövetkezett érdekcsökkenés, mely csak részben írható a támogatás körül kialakult ellentmondások számlájára. A Tisza töltés legnagyobb előnye a túri árvízvédelmi rendszerrel kapcsolatban - és most nem az árvízi biztonságra gondolok- hogy megtörtént a fejlesztés. A Tisza töltés 1:3-as rézsűvel rendelkeznek, az előtereik megfelelő eséssel kiépültek, valamint a helyi belvizek szikkasztását a kiépített övárok biztosítja. Ezzel ellentétben a túri töltések 1:1,5-es rézsűhajlásúak, az előtereik időszakosan vízjárta, mely a szabályozásának megfelelően megegyezik az eredeti terepviszonyokkal. Jól látható, hogy a Tisza töltés ideális a kaszálási munkálatok végzésére, míg a fejlesztetlen szakaszok korábban a legeltetésnek köszönhetően voltak annyira kedveltek, mely az Igazgatóság működési területére vetítve is egyedülálló volt. Érdekes tapasztalat, hogy a fejlesztett töltések esetében nagyobb előnnyel bírnak a kaszálókkal szemben, mivel jobb víztűrők, hamarabb szárad a takarmány, és időszakosan sem található rajta vízállásos terület. 6
