A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)

2. szekció: Területi vízgazdálkodás - Dajka István - Bacskai Attila (FETIVIZIG): A belvízvédekezés tapasztalatai 2009–2011 között, a FETIVIZIG működési területén

képességet, meggyorsította a belvizek levezetését és segítette a vízkormányzást. A fenntartási munkák átlagosan 50-70 cm-es vízszintcsökkenést okoztak a belvízcsatornákban, mellyel hatékonyan elősegítették a települések belvízmentetését (3. fotó).

3. fotó. Gyökérzónás iszapolás -Felsőszabolcs; Simai-ff. 20+700-20+400 kmsz. közötti szakasz

A fenti adatok helyességére, s a karbantartási munkák elhanyagolásának eredményére élesen rávilágít egy földmedrű csatornák érdességi viszonyaival foglalkozó vizsgálat. Egy 4,5 m3/s vízszállító képességű csatorna Strickler-Manning-féle érdességi tényezőjét a benőttségtől függően szakaszonként határozták meg. A benőttségmentes szakaszon a k értéke átlagosan 58, míg az erősen benőtt szakaszon k = 35. Mivel a szállított vízhozam és a k tényező között egyenes arányosság van, a következő konklúzió vonható le: a növényzettel benőtt, rosszul karbantartott csatorna, egyébként azonos körülmények (esés, vízmélység stb.) között 40%-kal kevesebb vizet szállít, mint az azonos méretű, jól karbantartott csatorna (Hernády - Starosolszky 1964), (Starosolszky 1973). A sűrűbb növényzet hatására kisebb áramlási sebességek jelentkeznek, melyek miatt a csatorna gyorsabban feliszapolódik, ami gazdasági és üzembiztonsági szempontból is előnytelen.

Igaz, a védekezési időszakban végzett gyökérzónás iszapolás jelentősen javította a vízszállító képességet, viszont a belvíz levonulása után az volt a tapasztalat, hogy sok helyen az iszap eltávolítása csak részlegesen történt meg. Leszögezhető tehát, hogy magas mederteltség mellett drágán és pontatlanul végezhető a kotrás, ezért ilyen jellegű munkákat a kisvízi időszakban célszerű elvégezni (Palotás 1961).

A teljesség igénye nélkül említést kell tenni a csatornákat keresztező műtárgyak (hidak, átereszek) rossz állapota, vagy kis kapacitása miatt jelentkező vízelvezetési problémákról. Mivel a műtárgyak jelentős része nem FETIVIZIG kezelésű, a helyreállításukról és karbantartásukról a műtárgykezelők kötelesek gondoskodni (4. fotó). (Vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény I. Fejezet, 1. § (1) b)pontja.)